Jelentős az árkülönbözet a garzonok között is a nagyvárosokban

Drágulással kezdődött az albérletszezon a nagyvárosokban, ugyanakkor pont ezekben a hetekben a legnagyobb a kínálat is. Az agglomerációban bár jóval kevesebb a kivehető ingatlan, mint a fővárosban, akár az ingázással együtt is megérheti, mivel a vármegyebérletekkel olcsóbbá vált az utazás.

A vevők közel ötöde elsőlakás-vásárló Fotó: Bach Máté

Ahogy az eladó lakások esetében, úgy az albérleti piacra is jellemző a drágulás, és kifejezetten igaz ez a fővárosra – emlékeztetett a felvételi ponthatárok kihirdetését követően megkezdődött albérletszezon kapcsán az otpotthon.hu. A portál adatai szerint Budapesten átlagosan 208 712 forintos havi bérleti díjat kell fizetni a legfeljebb 45 négyzetméteres lakásokért, ami a tavalyi év hasonló időszakához képest 14 százalékos drágulást jelent. Írtuk, átlagárakról van szó, általánosságban a belső kerületekben többe, míg a külsőbb kerületekben kevesebbe kerülnek a garzonok is. Ez a legkeresettebb lakástípus, mert ez bérelhető a legolcsóbban vagy adható el a legalacsonyabb áron.

A garzonok a legkelendőbbek, a bérleti díjakban viszont itt is nagy a szórás
Fotó: Kisalföld/Csapó Balázs

Az egyetemisták körében a belső-pesti kerületek a legnépszerűbbek, hiszen a legtöbb egyetem sétatávolságra van. A belvárosban még mindig a VIII. kerületben lehet a legolcsóbb albérlethez jutni, ott júliusban egy kis lakásért 156 ezer forintot kértek el havonta. Ezután következik a VII. kerület a még kiadó lakásoknál átlagosan 165 ezer forintos bérleti díjjal, aki viszont az Oktogon másik oldalán szeretne élni, annak már mélyen a zsebébe kell nyúlnia. A VI. kerületben egy garzonért 243 ezret is elkérhetnek a főbérlők. Darabszámra a legtöbb kivehető garzon a a III. és a XI. kerületben található, ezek átlagosan 180-190 ezer forintért bérelhetők.

Olcsóbban juthat albérlethez az, aki bevállal 30-40 perces tömegközlekedést – hívja fel a figyelmet az otpotthon.hu –, a külső kerületekben ugyanis 150 ezer forint alatt is lehet lakást találni. Ilyen például a IV. és a XXII. kerület. Ha viszont valaki nem akar lemondani a kertről, akkor többen összeállva érdemes az agglomerációban házat keresni. Maglódon és Csömörön például többszobás kertes házat lehet bérelni 270 ezer forintért.

A házak kapcsán érdemes megjegyezni: az agglomerációban nagyságrendileg tizedannyi kiadó albérlet van, mint fővárosban, és bár jellemzően olcsóbbak, az árkülönbözetet könnyen elviheti az ingázás költsége. Ugyanakkor a vármegyebérletek bevezetése és a tarifarendszer átalakítása mégis az agglomeráció mellett szólhat, hiszen kedvezőbb áron lehet onnan bejutni.

Drágulás az egyetemvárosokban is

– A drágulási trend vidéken is tetten érhető, a tavalyi szezonhoz képest idén 13-15 százalékkal növekedtek az albérleti díjak. Ha a budapesti árakat nem is érik el, de egy egyszobás garzonlakás 130-150 ezer forint körüli összegbe is kerülhet havonta. Tapasztalatunk szerint nem érdemes halogatni a bérlést, mivel még ha augusztus második felére maradnak is olcsóbb ingatlanok, azok állapota kétséges lehet. A jó ár-érték arányú lakásokat hamar kibérlik – mondja Lipták Zsuzsa, az OTP Otthonmegoldások Kft. ügyvezetője.

A legnagyobb egyetemvárosokban a lakásbérlések drágulása már júniusban elkezdődött. Míg Szegeden a nyár elején 134 ezer forintot kértek a főbérlők havonta, addig most már 147 ezer forintot kell fizetni egy maximum 45 négyzetméteres lakásért.

Úgy tűnik, hogy vidéken még jobban megéri közösen összeállni, és egy többszobás nagy lakást kivenni, ugyanis átlagosan havi 300-350 ezer forintért már lehet találni 150 négyzetméteres, többszobás ingatlant. Pécsen jelenleg 140 ezer forintot kell fizetni havonta egy kisebb albérletért, Debrecenben viszont 147 ezer forintot is elkérnek egy ugyanilyen ingatlan kiadásáért.

Az egyetemvárosok közül egyértelműen Győr a legdrágább, mivel ott a 30-45 négyzetméteres lakások albérleti ára 152 ezer forint körül mozog. Legolcsóbban Miskolcon lehet lakást bérelni, az otpotthon.hu adatai szerint 103 ezer forintos átlagárral kell számolni. Ami még lényeges, hogy az albérletpiac több mint négyötöde a nagyvárosokra, egyetemvárosokra koncentrálódik, beleértve a fővárost is.