– Ez a forrás beépül az állam finanszírozásába – fogalmazott Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter az Inforádiónak adott interjúban, miután az Államadósság-kezelő Központ (ÁKK) egymilliárd euró hitelt vett fel három állami tulajdonú kínai banktól.
Ahogy azt lapunk is megírta, az ÁKK jelezte, hogy a China Development Bank, az Export-Import Bank of China és a Bank of China Limited magyarországi fióktelepe pénzintézetekkel kötött egymilliárd euró összegű hitelmegállapodással többek között infrastrukturális és energetikai fejlesztések finanszírozhatók. Az ügylettel az államadósság devizaaránya továbbra is a határértéken belül, 28,9 százalékon maradt, ami jóval kedvezőbb a 2010-es 50 százalék feletti szintnél.
Nagy Márton is jelezte, hogy a hitelt főként infrastrukturális fejlesztésekre költik.
A tárcavezető ismertette, hogy egyre több kínai vállalat jelenik meg Magyarországon, a kínai bankok is egyre inkább megjelennek a magyar gazdaságban, mert az természetes, hogy a kínai vállalatok velük fognak bankolni, így a gazdasági tőkeátalakulás kihat a tőkerendszerekre is, és eléri az államadósság finanszírozását is.
Emlékeztetett, hogy korábban is vett már fel a magyar állam kínai fizetőeszközben forrást, amikor államkötvényt bocsátott ki.
Az újabb devizaalapú állami forrásbevonás kapcsán leszögezte, hogy megfelelő szinten van a devizaadósság, de kétségtelen, hogy törekedni kell arra, hogy forintban, belföldön legyen az adósság nagy része és minél hosszabb lejáratú legyen. Nagy Márton szerint időközben történtek olyan lépések, amelyek az önfinanszírozási képességünket tudják emelni.
Gulyás Gergely a mai Kormányinfón azt mondta, hogy az uniós helyreállítási alap hitelrésze sokkal célhoz kötöttebb, és nehezebb hozzáférni, emiatt jár jobban az állam a kevéssé szigorú felhasználási szabályokkal felvett kínai hitellel.
Borítókép: Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter (Fotó: Világgazdaság/Kallus György)
