Romániai gázhelyzet: többet többért

Drágábban, ugyanakkor a korábbinál nagyobb mennyiségű orosz gázt kényszerült importálni Románia. Közben meg egy éve üresen áll a közel félmilliárd eurós BRUA-gázvezeték, amelyen az orosznál lényegesen olcsóbb azeri gáz érkezhetne az országba.

Lubmin, 2019. prilis 1. Munksok dolgoznak az orosz fldgzt Ukrajna s Lengyelorszg megkerlsvel Nmetorszgba szllt szaki ramlat-2 gzvezetk fogadllomsnl a nmetorszgi Lubminban 2019. mrcius 26-n. Finnorszg partvidknl 2018 szeptemberben kezddtt meg az Oroszorszgot Nmetorszggal sszekt fldgzvezetk tengeri szakasznak lefektetse. Az szaki ramlat-2 egy 9,5 millird eurs projekt, amelynek keretben kt j, sszesen vi 55 millird kbmter szlltsi kapacits vezetkkel bvtik a Balti-tenger fenekn hzd szaki ramlatot, amelynek vezetke az oroszorszgi Viborgbl indul s a nmetorszgi Greifswald mellett fekv Lubminnl ri el a nmet partot. A gzvezetkbl mr 600 kilomtert, a teljes hossznak mintegy a felt mr lefektettk. MTI/EPA/Clemens Bilan Fotó: Clemens Bilan

Egy évvel a hivatalos átadást követően azonban a BRUA kihasználtsága minimális, miután Görögország még mindig nem oldotta meg a BRUA csatlakoztatását a TAP-vezetékre, amely 878 km hosszú és azeri gázt szállít a Kaszpi-tengertől az Európai Unióba. Elvileg nem volna akadálya, hogy Románia is vásároljon az Azerbajdzsánban kitermelt gázból, ám a Bulgáriába egy korábban is létező vezetéken át érkező azeri gázból nem jut a szomszédnak. Pedig az azeri gáz a Gazpromtól vásárolt energiahordozónak a negyedébe kerülne.

A drága gázt duplán fizeti meg Románia, a gázár ugyanis valamennyi termék árába „begyűrűzik”. A marosvásárhelyi Azomureș vegyi kombinát például arra hivatkozva állította le a termelését, hogy képtelen eladható áron műtrágyát előállítani: az önköltségi ár hetven százalékát a gázár teszi ki.

Borítókép: illusztráció az Északi-áramlat 2 gázvezetékről (Fotó: MTI/EPA/Clemens Bilan)