Horvátországban egy nemzeti áramszolgáltató állomáson történt hiba miatt gyakorlatilag pillanatokra voltunk egy az egész kontinenst sújtó súlyos áramszünettől. A csaknem teljes Európát érintő áramszünet ismételten rávilágított arra, hogy a megújuló források átgondolatlan rendszerbe állítása és az atomerőművek „kötelező zöldpolitikai” leállítása – ami nem szakmai, hanem politika érvek mentén történik – komoly problémákat vet fel – mondta a Vasárnap.hu-nak adott interjúban Süli János tárca nélküli miniszter.
A portál azon kérdésére, hogy mivel az elmúlt hetekben a földgáz árának növekedésével kiéleződött az energiahordozók szerepe, mi a helyzet az atomenergia esetében, történt-e árváltozás az előállítás során, a politikus ezt válaszolta:
Az Európai Unió történetében még sohasem voltak olyan magasak az áramárak, mint napjainkban.
A havi átlagár jelenleg folyamatosan növekszik, szeptemberben 135 euró/megawattóra volt, októberre megközelítette a 200 euró/megawattóra értéket, novemberre pedig elérte a 215 euró/megawattóra átlagárat. A kontinenst sújtó rezsiválság idején – amikor leginkább a földgáz, de a kőolaj ára is az egekbe emelkedett, emelkedik – fontos hangsúlyozni, hogy az atomerőműben megtermelt villamos energia önköltsége érdemben nem függ az uránár változásától. Nem úgy, mint mondjuk a gázerőműveknél.
Ez azt jelenti, hogy az atomenergia az ellátásbiztonságon túl az árstabilitás megteremtésében is jelentős szerepet játszik, ami jelen pillanatban hatványozottan fontos.
Az atomerőművi villanytermelés önköltségében az üzemanyag csak igen kis részt, 5–10 százalékot tesz ki, míg ez a szám gázerőművek esetében 60–70 százalék – fejtette ki a miniszter.
A Vasárnap.hu azon kérdésére, hogy akkor az atomerőművek olcsóbban állítják-e elő az áramot, Süli János ezt felelte:
A számok egyértelműen mutatják, hogy a nukleáris erőműveket rendkívül olcsón lehet üzemeltetni, mert üzemanyagköltségük rendkívül alacsony, ami annak köszönhető, hogy az áringadozásnak való kitettség sokkal kisebb egy atomerőműben, mint más erőművekben.
Ezt támasztják alá az OECD legfrissebb kutatásai is. Az árstabilitás és az ellátásbiztonság szempontjából fontos megemlíteni, hogy a törvényi előírásnak eleget téve, az atomerőművek mindig rendelkeznek legalább két évre elegendő üzemanyagkészlettel, ráadásul az üzemeltetők a reaktorban lévő teljes üzemanyagkészletet csak négy-öt év alatt cserélik le.
A nukleáris üzemanyag biztonságosan, kis helyen is elfér, ezáltal jól készletezhető, és szükség esetén több forrásból is beszerezhető. Ez jóval nagyobb biztonságot jelent, mint a villamos energia vagy a földgáz importja– válaszolta a miniszter.
A teljes interjú ide kattintva érhető el.
Borítókép: Süli János (Fotó: MTI/Sóki Tamás)
