időjárás 9°C Bernát, Felícia 2022. május 20.
logo

Bürokrácia és irreális célok

Somogyi Orsolya
2022.01.24. 05:45
Bürokrácia és irreális célok

Szél Bernadett, Schmuck Erzsébet és Tordai Bence a napokban mutatta be a baloldal zöldprogramját, kerülve a rezsicsökkentés témáját. Hortay Olivér, a Századvég Gazdaságkutató energia- és klímapolitika üzletágának vezetője szerint a tájékoztatón elhangzott torzítások és semmitmondó állítások miatt nehéz komolyan venni a programot. A szakértő három részben boncolgatja, miért alaptalanok a baloldali politikusok állításai és ígéretei.

A sorozat második részében Schmuck Erzsébet, az LMP országgyűlési képviselőjének főbb kijelentéseiről írt szakmai véleményt Hortay Olivér. A politikus szerint például az Orbán-kormány lerombolta a környezetügy intézményrendszerét, és Schmuck Erzsébet az önálló környezetvédelmi minisztériumot is hiányolja.

Az intézményrendszer mostani jellegzetessége, hogy az egyes minisztériumokban külön szervezeti egységek látják el az adott tárcához kapcsolódó környezetvédelmi teendőket, mivel

a környezetvédelem horizontális jellegű feladat.

Vagyis, mivel a terület a legtöbb tárca döntéseit érinti, a környezetvédelmi szempontok hatékonyabban érvényesíthetők így, mintha egy különálló, és ennélfogva elszigeteltebb intézményben összpontosulnának a döntések. Az önálló környezetvédelmi minisztérium nem nagyobb teljesítményhez, hanem több bürokráciához vezetne.

– Az elmúlt években azt láttuk, hogy Orbán Viktor mást sem csinált Brüsszelben, mint vétózta az Európai Unió szigorúbb célkitűzéseit – állította Schmuck Erzsébet, holott a kormányfőt is tagjai között tudó Európai Tanács a 2050-es klímasemlegességre és a 2030-as megemelt ambíciókra vonatkozó célt is elfogadta, majd a magyar kormány azokat az elsők között iktatta törvénybe. Továbbá az elmúlt ciklusban többek között a II. Nemzeti éghajlatváltozási stratégia, a Nemzeti energia- és klímaterv, a Klíma- és természetvédelmi akcióterv, az új Nemzeti energiastratégia és a Nemzeti tiszta fejlődési stratégia is megszületett, így a politikus azon állítása is gyenge lábakon áll, amely szerint a kormány ne ismerte volna fel, hogy az éghajlatváltozás a világ előtt álló legnagyobb kihívás.

Az LMP-s politikus szerint ️a kormányfő félrevezeti a magyar társadalmat akkor, amikor azt állítja, hogy az Európai Unió „klímacsomagja” a lakosságnak okoz majd többletköltséget. Pedig valóban, az Európai Bizottság Fit for 55 javaslatcsomagja (vélhetően erre utalt a képviselő) egy új, központi karbonadóra vonatkozik, ami a háztartások rezsidíjait és az üzemanyagárakat is emelné.

Ezt pedig a tagállamok, a bizottság és maga a hazai baloldal is evidenciaként kezeli, ezért is olyan nagy a javaslatcsomag körüli vita.

Schmuck Erzsébet némileg félreértelmezte Orbán Viktor szavait, amikor azokat úgy tolmácsolta: a kormányfő szerint „a nagyvállalatokat kell megbüntetni, csakhogy tudjuk, hogy itthon a nagyvállalatokat folyamatosan támogatta az Orbán-kormány”. A tisztánlátás végett Hortay Olivér kifejtette: a nagy szennyezőket az évek óta működő központi uniós kvótarendszer „bünteti”, amire a tagállamok kormányainak nincs közvetlen befolyásuk, így sem kedvezményeket, sem támogatásokat nem tudnak adni a résztvevőinek. A vita valójában arról szól, hogy az EU a megnövelt klímaambícióinak költségeit a nagyvállalatokra terhelje a meglévő kvótarendszer szigorításával, vagy a lakosságra egy új kvótarendszer létrehozásával. Orbán Viktor – illetve a kormány tagjai – ebben a vitában foglalt és foglal állást az előbbi mellett, kiállva így a lakosságért a nagyvállalati érdekekkel szemben.

Minden bizonnyal véletlenül rossz számot mondhatott Schmuck Erzsébet, amikor azt közölte, hogy a hatpárti közös program szerint 2030-ra harminc százalékra csökkentik a szén-dioxid-kibocsátást. Ez jóval meghaladja az 55 százalékos uniós célokat, olyannyira, hogy

teljesen irreális, hiszen a legradikálisabb zöldszervezetek is 65 százalékért lobbiznak.

Magyarország hivatalos célkitűzése jelenleg negyven százalék, azért, mert a hatályos szakpolitikai dokumentumok az 55 százalékos új, uniós szintű emelés előtt készültek. Más tagállamokban is ez a helyzet és az új dokumentumok elkészítéséhez pedig előbb uniós szinten el kell fogadni az új tagállami célkitűzéseket. Ettől függetlenül

a magyar kormány már többször jelezte az Európai Uniónak és a közvéleménynek, hogy az 55 százalékos célkitűzést is tudja vállalni.

Borítókép: A magyar kormány zöld átállás iráni elkötelezettségét kiválóan illusztrálja a mátrai erőmű átalakítása, szénüzemelésének várható leállítása (Fotó: Kurucz Árpád/Magyar Nemzet)