– fogalmazott erre reagálva Galgóczy Ferenc, aki szerint ez pedig kifogásolható, holott a nagy forgalmú személyszállító cégnek hozzá kellene járulnia a nemzetgazdaság terheinek csökkentéséhez.
– Egyik oldalról vizsgálandó, hogy a légitársaság ezen lépése jogszerű lenne-e. A másik oldalról pedig úgy gondolom, hogy ha a Wizz Air árat emel, akkor az egy olyan kereskedelmi döntés lesz, amelyről a nap végén, a foglalási adatok tükrében lehet majd látni, hogy helyes vagy téves lépés volt-e – vetette fel Galgóczy Ferenc.
Mint kiemelte, biztos benne, hogy
a magyar kormány által meghozott döntést más uniós országok is követni fogják, így a légitársaságoknak meg kell barátkozniuk a közteherviselés ezen formájával,
és alkalmazkodniuk kell az új helyzethez.
– Az iparágnak az az érdeke, hogy olyan árú jegyekből legyen fizetendő az extraprofitadó, amelyekből azt ki is lehet gazdálkodni.
A dömpingáron, vagyis az öt-tízezer forintért értékesített repülőjegyekre további extraadót is észszerű lenne kivetni, mert ez az agresszív árpolitika egyébként is rendkívül káros a versenypiac szempontjából
– állapította meg a szakember.
A kormány várakozásait alátámasztják a legújabb piaci felmérések is, amelyek arról szólnak, hogy hazánkban a járvány lecsengése után rögtön felfutott a repülőjegy-értékesítés forgalma.
Extraprofitot termelő bevételekre utal, hogy például a Kiwi.com nemzetközi foglalási oldal szerint
januártól május végéig csaknem háromszorosára nőtt a Magyarországról leadott repülőjegy-foglalások száma 2019 azonos időszakához mérten,
miközben megduplázódott a külföldről hazánkba szóló jegyek foglalási aránya.
A Szallas Group június eleji kutatása pedig rámutat, hogy
a kelet-közép-európai régióban ezen a nyáron emelkedő pályára tér vissza a turizmus, a háború, illetve annak ellenére, hogy nő a globális infláció.
Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!