Milliók kapják meg a napokban a megemelt fizetésüket

Ezen a héten minden érintett megkapja januári, jelentősen megemelt fizetését. A legnagyobb nettó béremelkedést a huszonöt év alatti fiatalok tapasztalhatják, de a minimálbéresek számlájára is tízezrekkel több érkezik. A legkisebb bérek kötelező emelése azokon a munkahelyeken okoz feszültséget, ahol még nem sikerült a bértorlódást kezelni, de összességében problémamentes a magasabb bérfizetés. A vállalati szféra munkavállalóinak jelentős része hagyományosan csak májusban kapja meg első megemelt keresetét.

Budapest A Gringos Amigos étterem a járvány ideje alatt csak elvitelre készít ételeket. Fotó Teknős Miklós MN Fotó: Teknős Miklós

Sok munkavállaló már a múlt héten megkapta januári bérét, a napokban pedig már minden dolgozónak be kell hogy fusson a számlájára a fizetése, amely elsősorban a fiataloknak, valamint a minimálbér és a garantált bérminimum összegét kereső alkalmazottaknak jelentősen magasabb, mint a január eleji bevétel.

Januártól közel húsz-húsz százalékkal emelkedett a minimálbér és a garantált bérminimum összege. A minimálbér 

• bruttó 167 400 forintról 200 ezer forintra,
• nettó 111 300 forintról 133 ezerre nőtt.

A garantált bérminimum 2022 januártól

• bruttó 219 ezer forintról 260 ezer forintra,
• nettó 145 600 forintról 172 900 forintra emelkedett.

A minimálbér összegénél nem kereshet kevesebbet az a munkavállaló, aki heti legalább 36 órát dolgozik. Garantált bérminimumot kell fizetni akkor, ha a munkakör betöltése középfokú vagy szakirányú végzettséget igényel. Ha az adott munkakör betöltéséhez a munkaadó várja el a végzettséget, akkor is a magasabb összegű minimálbért kell megfizetnie.

Minimálbért hivatalosan a munkavállalók öt százaléka keres, a garantált bérminimum pedig a dolgozók 16-17 százalékát érinti közvetlenül, beleértve a két összeg között keresőket is. A munkavállalók több mint háromnegyede, nagyjából 78 százaléka tehát többet keres, mint bruttó 260 ezer forint.

Az idei béremelkedés legnagyobb nyertesei egyértelműen a 25 év alatti fiatalok. A kormány döntése értelmében 2022-től a fiatalok keresete adómentessé vált. Ez azt jelenti, hogy nem kell levonni a fizetésükből a 15 százalék személyi jövedelemadót. Ez a minimálbér összegénél harmincezer, a garantált bérminimumnál 39 ezer forint.

A személyi jövedelemadó elengedése tehát azt jelenti, hogy ha egy 25 év alatti a megemelt minimálbérek valamelyikét keresi, akkor a januári bérutaláskor kifizetett nettó összeg mintegy felével, 45,5 százalékkal kap többet.

Ez óriási nettó fizetésemelkedés, amely a minimálbérnél közel 52 ezer forintot, a garantált bérminimumnál pedig több mint 66 ezer forintot jelent, azaz ettől a hónaptól ennyivel költhet többet a huszonöt év alatti munkavállaló.

A januártól kötelező béremelések szintén nagy nyertesei a gyermekesek.

A családi adókedvezménynek köszönhetően az idei minimálbér egy gyermek nevelésekor nettó 143 ezer, két gyermeknél 173 ezer, három gyermeknél pedig kétszázezer forint. A minimálbér jelentős emelése nemcsak a munkavállalóknak fontos, hanem a szociális juttatásra vagy más adókedvezményre jogosultaknak is, mivel jövedelmük nő. Ennek oka, hogy tizenegyféle juttatás összegének számítási alapja a mindenkori minimálbér összege.

A magasabb keresetűek közül is sokaknak jelent magasabb bevételt az idei év.

A közszféra legtöbb területén húsz százalékkal nőnek a bérek, de az állami vállalatoknál dolgozók keresete is jelentősen nőtt 2021-hez képest. Az állami szférában gyakorlatilag senki sem dolgozik minimálbérért, a garantált bérminimum emelése miatt kialakult bértorlódást pedig már januártól kompenzálja a fenntartó.

A versenyszférában ugyanakkor előfordul bérfeszültség, mivel a vállalatoknál is kötelező a minimálbérek januári emelése. Ezzel szemben a bérrendezésekre a cégek többségénél az új üzleti évtől, áprilistól szokott sor kerülni. Előfordulhat tehát, hogy májusig a bérminimumért dolgozó fizetése magasabb lesz, mint a korábbi bérminimum felett kereső alkalmazotté, ami komoly feszültséget szülhet. Ez a cégeknek sem érdekük, sok szereplő ezért előre hozta a bérrendezéseket.

Azok, akiket nem érintenek a legkisebb bérek és az adóváltozások, szintén bőven inflációt meghaladó mértékű béremelésre számíthatnak, a bértárgyalások többségén idén átlagosan 12–20 százalék közötti bérrendezésekről sikerült eddig megegyezni.

Borítókép: Illusztráció (Fotó: Teknős Miklós)