Idén február elsején utalja a Magyar Államkincstár azokat a családtámogatásokat, melyek összegére már hatással lesz a kormány és a munkáltatók tavalyi megállapodása értelmében megvalósult minimálbér-emelés. Ismert, a minimálbér 2022-től kétszázezer forintra, a garantált bérminimum pedig 260 ezer forintra emelkedett. A munkáltatók által fizetendő lehető legkisebb bérmennyiség ezzel magasabb lett most, mint 2010 előtt az átlagbér volt. Lapunk már tavaly novemberben beszámolt arról, hogy az akkor még csak tervezett emeléssel több családtámogatás összege is emelkedne.
A gyermekgondozási díj (gyed) fő szabály szerint a gyermekek kétéves koráig jár, általában az édesanyák veszik igénybe, akik ez idő alatt otthon nevelik a kicsiket. Magyarországon 2020-tól már a nagyszülő is igénybe veheti a gyermekek után járó támogatást, amennyiben már nyugdíjas, vagy még dolgozik, de az unokája kétéves koráig otthon maradna vele.
Bárki is veszi igénybe, a gyed összege alapvetően a szülés előtti jövedelemtől függ, de maximuma a minimálbér alapján rögzítve van, a jogszabály szerint összege havonta legfeljebb a mindenkori minimálbér kétszeresének 70 százaléka lehet. Ennek megfelelően a gyermekgondozási díj 2022. évi felső határa havi bruttó 280 ezer forintra nőtt. Jelentősége van még a minimálbér összegének abban az esetben is, ha az édesanyának a gyermek érkezése előtt nincs 120 napnyi figyelembe vehető jövedelme. Ilyenkor a gyed összegét a jogosultság kezdőnapján érvényes minimálbér kétszeresének harmincad részében határozzák meg, kivéve, ha a gyermekgondozási díjra való jogosultság kezdőnapján fennálló biztosítási jogviszonyában elért – legalább 30 naptári napi – tényleges jövedelme, ennek hiányában szerződés szerinti jövedelme a minimálbér kétszeresénél kevesebb. Ez esetben a tényleges, ennek hiányában a szerződés szerinti jövedelem alapján kell a gyermekgondozási díj alapját megállapítani.
A minimálbér és a garantált bérminimum alapján számolják ki a hallgatói gyedet is. Ezt az ellátást 2014-ben vezette be az Orbán-kormány, azoknak jár, akik legalább két aktív félévet töltenek el felsőoktatási intézmény nappali tagozatán, mielőtt gyermeket vállalnak.
A diplomásgyedként is ismert ellátás akkor is igényelhető, ha a felsőoktatási végzettség megszerzése utáni egy évben születik meg a gyermek. Összege alapszakos hallgatók esetén a minimálbér 70 százaléka, jelen esetben bruttó 140 ezer forint, míg mesterszakon tanulók számára a garantált bérminimum 70 százaléka, ami 182 ezer forintot jelent 2022-ben.
Szintén az Orbán-kormány vezette be a gyermekek otthongondozási díját (gyod) 2019. január elsejével. Az ápolásra szoruló gyermekükkel otthon maradó szülők 2022-től az előzetes jogszabályban rögzített tervek szerint a hatályos minimálbér összegét kapják kézhez, napi négy órában pedig vállalhatnak munkát is, akkor is jár a kétszázezer forintos ellátás, melynek összegéből tízszázalékos nyugdíj-hozzájárulást vonnak le.
A támogatások összege azon szülők számára is emelkedik, akik korábban váltak jogosulttá. A Magyar Államkincstár tájékoztatása szerint a korábban megállapított díjakat felülvizsgálták, jogszabályi kötelezettségük szerint 15 napjuk volt erre; a januárra járó, új összegben megállapított gyermekgondozási díjat első ízben februárban folyósítják.
A gyermekgondozási díjakra továbbá a fiatalok számára bevezetett adómentesség is hatással van; a 25 év alatti ellátottak mentesülnek az ellátást terhelő szja megfizetése alól is.
Borítókép: Illusztráció (Fotó: Havran Zoltán)
