Közzétette tavalyi negyedik negyedéves eredményét a Facebook anyacége, a Meta. A társaság egyúttal előrejelzést adott az idei első negyedév várható számaira. A számok nem rosszak, de kétségívül a korábbi gyors növekedés kifulladását jelzik, ami jelentősen változtathat a befektetői megítélésen. Mindazonáltal a 25 százalékos esés mint reakció kissé többnek tűnik az indokoltnál, vagyis az ilyenkor megszokottnál. A befektetőket azonban most más tényezők is befolyásolhatták,
hisz az általános piaci körülmények is erősen változnak.
Az árbevétel a negyedik negyedévben 33,67 milliárd dollár volt, ami még meg is haladja az elemzők 33,4 milliárdos várakozását. Az egy részvényre jutó eredmény, 3,67 dollár már elmarad a 3,84 dolláros szinttől, amelyet az elemzők vártak, önmagában azonban ez sem egy jelentős eltérés. Az egy felhasználóra jutó árbevétel 11,57 dollár lett a 11,38 dolláros várakozási átlaggal szemben, ez tehát megint csak erős szám. A napi szintű felhasználók száma 1,93 milliárd lett, míg 1,95 milliárd volt a várakozás, a havi rendszeres felhasználóké 2,91 milliárd a 2,95 milliárdos várakozásokkal szemben. A napi szintű felhasználók száma ugyanakkor csökkenést mutat az előző negyedévhez képest, ami először fordult elő a cég történetében.
Ez elvileg lehetne meglepetés, azonban mégsem tekinthető annak, hisz a társaság az emberiség olyan nagy hányadát érte el felhasználóként, amit régebben senki sem gondolt volna. Az emberiség jelenlegi létszáma a csecsemőktől az aggastyánokig 7,9 milliárd fő, ebből 2,9 milliárd rendszeres felhasználó (a valóságban valamivel kevesebb, mivel az adat a cégeket is tartalmazza). Ez olyan szám, amit képtelenség érdemben meghaladni, hisz ez gyakorlatilag az internetezésre és jogilag a Facebook használatára (elvileg 12 év a korhatár) alkalmas emberiség legalább felét teszi ki.
A felhasználószámban így reálisan már nem lehetett érdemi növekedést várni, a befektetőket persze lehet, hogy mégis váratlanul érte a dolog. Ami viszont komolyabban aggaszthatta őket, az a cég előrejelzése: 27–29 milliárd dollárt várnak, míg az elemzők harmincmilliárdot, azonban a cég várakozásai még így is 3–11 százalék közti növekedést jelentenek az egy évvel korábbi eredményhez képest. Az eddigi dinamikus növekedés tehát lassul, lehet, hogy a cég lassan átmegy a stabilan sok pénzt termelő, de már nem vagy alig növekvő, a közgazdasági szakzsargon szerinti „fejőstehén” kategóriába. Ilyenkor a részvények érthető módon alacsonyabb értékeltség mellett forognak, mint a növekedő szakaszban.
A befektetőket elbizonytalaníthatja az is, hogy a tőzsdei cég neve már nem Facebook, hanem Meta, de azt nem látni még, hogy mit fog a cég kezdeni a nem túl régóta metaverzumnak nevezett virtuális térben, és főleg azt, hogyan lesz ebből profit. Ami a külső piaci és makrogazdasági okokat illeti: miután zajlik a nagy összegű eszközvásárlási programok megszüntetése mind az USA-ban, mind az eurózónában, és márciusra be is fejeződik a folyamat,
a piacra nem áramlik több fedezetlen pénz.
Ez a tőzsdére is hatással van: kevesebb pénzt fektetnek részvénybe a befektetők, de miután néhány nagy technológiai cégnek, mint az Apple, a Google vagy a Microsoft kiváló lett az eredménye, ezekből inkább még vesznek, így abból adnak el sokat, amiben nem lett olyan jó az eredmény. Ezért esett viszonylag sokat a Netflix, és ez indokolhatja azt is, hogy a Facebook (Meta) az értéke negyedét elvesztette.
A részvény ára ezzel egyébként nagyjából a másfél évvel ezelőtti szintre esett vissza, azaz 240 dollárra, és
ez még mindig óriási növekedés a cég immár közel tízéves tőzsdei szereplését tekintve.
A részvényt negyven dolláron vezették tőzsdére, onnan húsz alá esett, majd talpra állt, és jött a sokéves emelkedés.
Borítókép: Először fordult elő a közösségi oldal történetében, hogy csökkent a napi szintű felhasználók száma (Fotó: Europress/AFP)
