Sikeres a patrióta gazdaságpolitika

A magyar mikro-, kis- és középvállalkozások termelékenysége 2010 és 2019 között több mint 53 százalékkal bővült, míg az unió egészé­ben átlagosan csak 15 százalékos a növekedés. Az eredmény elérését többféle állami program és támogatás segítette.

Fotó: Andras Eberling

Nemegyszer fogalmazták meg az elmúlt időszakban a baloldalról, hogy nem javul érdemben a magyar kis- és középvállalkozások hatékonysága, lemaradnak a régióban, így a magyar növekedést csak a többségében külföldi tulajdonú nagyvállalatok biztosítják. Ahogy az a mondat sem felel már meg a valóságnak, hogy hazánk gazdasága kizárólag összeszerelő üzemekre épül, úgy az előbbi állítás is hamis.

– Az európai unió statisztikai hivatalának, az Eurostatnak a számai rámutatnak arra, hogy a magyar mikro-, kis- és középvállalkozások termelékenysége 2010 és 2019 között több mint 53 százalékkal bővült, míg az unió egészé­ben átlagosan csak 15 százalékos a növekedés. Ez három és félszeres különbség. A visegrádi országok is jóval mögöttünk vannak: ebben az időszakban átlagosan 36 százalékkal nőtt a kis- és közepes cégek termelékenysége Szlovákiában, Lengyelországban és Csehországban – hívta fel a figyelmet a fontos adatra György László. 

Az Innovációs és Technológiai Miniszté­rium gazdaságstratégiáért és szabályozásért felelős államtitkára a közösségi oldalán ismertette, hogy ehhez az eredményhez milyen gazdaságpolitikai intézkedések járultak hozzá.

Jelezte: a vállalati beruházásokat ösztönző, jobboldali patrióta és pragmatikus gazdaságpolitika sikeréről van szó, amely számos eszközzel támogatja a vállalati beruházásokat.

A többi között ilyen az adócsökkentés: 2009 és 2020 között Magyarország dobogós volt az unióban a közterhek mérséklésében. Minél több megtermelt jövedelem marad ugyanis a vállalkozásoknál, annál több forrásuk jut fejlesztésekre.

Az állam jelentős segítséget adott a beruházásokhoz és az innovációs tevékenység erősítéséhez is. – Csak a Covid-válság idején kétezermilliárd forintot fordítottunk beruházások, valamint vállalati kutatás-fejlesztési és innovációs projektek támogatására. Ebből az összegből háromszor akkora mértékben részesedtek a kis- és közepes cégek, mint a nagyvállalatok. A vállalkozásfejlesztési intézményrendszer megújításának köszönhetően pedig az elmúlt másfél évben négy és félszer­esére növeltük a fejlesztési forrásokkal elért cégek számát. Míg 2014-től hat év alatt mintegy 11 ezer vállalkozást támogattunk, addig most két év alatt 15 ezer vállalkozást érünk el célzott vállalkozásfejlesztési forrásokkal – összegezte a számokat az államtitkár.

György László szólt arról is, hogy a fejlett technológiák alkalmazásához nem elég a termelőeszközök modernizációja, szükség van hozzá jól képzett munkaerőre is. – Ezért indítottuk el a szakképzési és felnőttképzési rendszer megújítása után 2021 őszén minden idők leggrandiózusabb munkahelyi képzési programját, hetvenmilliárd forintos keretösszeggel. A megújított felnőttképzési rendszer biztosítja, hogy a vállalkozások rugalmasan saját igényeikre szabhatják a képzéseket, és ehhez akár hetvenszázalékos intenzitással igényelhetnek támogatást. Fontos, hogy amint a beruházások támogatási programjainak esetén, itt sem ingyen kapják a pénzt a vállalkozások: vállalniuk kell, hogy a képzésben részt vevő dolgozóikat legalább egy évig tovább foglalkoztatják, és emelik a bérüket – hangsúlyozta.

Az államilag támogatott, nullaszázalékos hitelek is eredményesek voltak. Ezt mutatja, hogy a koronavírus-válság kitörése óta több mint 86 ezer (döntő részben kis- és közepes) vállalkozás jutott összesen közel ötezermilliárd forintnyi kedvezményes hitelhez, amiből fejlesztéseiket, beruházásaikat is tudják finanszírozni. Ez jelentős, a GDP tíz százalékának megfelelő összeg. Ennek is köszönhető, hogy Magyarország még a válság alatt is magasan tudta tartani a beruházási rátát, ami a vállalati termelékenység növekedésének záloga.

– Míg Magyarországon a GDP-arányos beruházási ráta 27 százalék fölött van, addig az uniós átlag 22 százalék körüli, a visegrádi országok átlaga pedig húsz százalék alatt mozog – jelezte az államtitkár.

György László hozzátette: ha áprilisban a választók felhatalmazást adnak a folytatásra, akkor az Orbán-kormány fenntartja a patrióta és pragmatikus gazdaságpolitikát.

Borítókép: hazánkban a GDP-arányos beruházási ráta meghaladja a 27 százalékot, míg az EU-s átlag 22 százalék (Fotó: Éberling András)