György László szólt arról is, hogy a fejlett technológiák alkalmazásához nem elég a termelőeszközök modernizációja, szükség van hozzá jól képzett munkaerőre is. – Ezért indítottuk el a szakképzési és felnőttképzési rendszer megújítása után 2021 őszén minden idők leggrandiózusabb munkahelyi képzési programját, hetvenmilliárd forintos keretösszeggel. A megújított felnőttképzési rendszer biztosítja, hogy a vállalkozások rugalmasan saját igényeikre szabhatják a képzéseket, és ehhez akár hetvenszázalékos intenzitással igényelhetnek támogatást. Fontos, hogy amint a beruházások támogatási programjainak esetén, itt sem ingyen kapják a pénzt a vállalkozások: vállalniuk kell, hogy a képzésben részt vevő dolgozóikat legalább egy évig tovább foglalkoztatják, és emelik a bérüket – hangsúlyozta.
Az államilag támogatott, nullaszázalékos hitelek is eredményesek voltak. Ezt mutatja, hogy a koronavírus-válság kitörése óta több mint 86 ezer (döntő részben kis- és közepes) vállalkozás jutott összesen közel ötezermilliárd forintnyi kedvezményes hitelhez, amiből fejlesztéseiket, beruházásaikat is tudják finanszírozni. Ez jelentős, a GDP tíz százalékának megfelelő összeg. Ennek is köszönhető, hogy Magyarország még a válság alatt is magasan tudta tartani a beruházási rátát, ami a vállalati termelékenység növekedésének záloga.
– Míg Magyarországon a GDP-arányos beruházási ráta 27 százalék fölött van, addig az uniós átlag 22 százalék körüli, a visegrádi országok átlaga pedig húsz százalék alatt mozog – jelezte az államtitkár.
György László hozzátette: ha áprilisban a választók felhatalmazást adnak a folytatásra, akkor az Orbán-kormány fenntartja a patrióta és pragmatikus gazdaságpolitikát.
Borítókép: hazánkban a GDP-arányos beruházási ráta meghaladja a 27 százalékot, míg az EU-s átlag 22 százalék (Fotó: Éberling András)
Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!