Építőipari kilátások a háború árnyékában

Az orosz–ukrán konfliktushelyzet negatív irányba fordítja a kilátásokat és sok a bizonytalanság. A tavalyi, 13 százalékos építőipari ágazati termelésnövekedés után erre az évre összességében stagnálás várható – közölte az Építési Vállalkozók Országos Szakszövetsége.

Építkezés, építőipar, lakás, ingatlan, munkaerő, gazdaság, Fotó: Arpad Kurucz

– Az orosz–ukrán háború az építőipart is nehéz helyzet elé állítja. Az építőanyag-gyártás és a termékek importjának ellehetetlenülése emeli az árakat, lassítja a kivitelezést. El kell kerülni az építőipari anyaghiányt – hívta fel a figyelmet a kilátásokra Koji László, az Építési Vállalkozók Országos Szakszövetsége (ÉVOSZ) elnöke. Jelezte: az ágazat négyszáz cégét kérdezték meg az építőipar helyzetéről. 

Változás a megrendeléseknél

A szervezet emlékeztetett: a koronavírus-járvány ellenére 2021-ben a vállalkozások több mint háromnegyedének nőtt az árbevétele az előző évihez képest. Tíz százalékuknál változatlan maradt és csak tizennégy százalék nyilatkozott úgy, hogy 2021-ben csökkent árbevétele 2020-hoz képest. Összességében 5389 milliárd forint volt a 2021. évi termelési érték, 13 százalékkal magasabb a 2020. évinél, úgy, hogy minden alágazat növekedett. 

Az érdekképviselet elnöke közölte: erre az évre januárban még 5-6 százalékos termelésbővülést prognosztizáltak, azonban az orosz–ukrán háború tükrében jelenleg stagnálásra számítanak. 

Az állami megrendelések jelentős, mintegy ötszázmilliárd forintos csökkenésével kalkulál a szervezet.

– A lakossági megrendeléseknél is stagnálás valószínű. Az áremelkedések hatására a lakásépítési és -felújítási volumen egyelőre nem csökken. Bővülő megrendelést a magánszektor ipari, mezőgazdasági és logisztikai célú beruházásai hozhatnak az idén – nyilatkozta Koji László. 

Tavaly az ágazat átlagos árbevétel-arányos jövedelmezősége 12 százalék körül volt. Az idén az árbevétel-arányos jövedelmezőséget tekintve a cégek közel fele csökkenésre számít, csak 17 százalékuk vár javulást. 

A vállalkozások a hazai magánmegrendelések területén várnak növekedést. Egyenletes szerződéskötésekre az idén nem számítanak az építőipari társaságok.

A válaszadók 83 százaléka a tevékenységet leginkább akadályozó tényezőként ezúttal is a szakemberhiányt emelte ki. Nem sokkal maradt le mögötte azonban az orosz–ukrán háború, amit a felmérésben részt vevők nyolcvan százaléka jelölt meg akadályként. Az üzleti tevékenység harmadik leggyakoribb akadályozó tényezőjeként a beszerzési nehézségeket említették. 

Lassulhatnak a kivitelezések

Az építőipar szereplői közül a kivitelezők és a megrendelők is komoly vesztesei a háborús helyzetnek. A kivitelezések mérhetetlenül lelassulhatnak és jóval drágábbak lesznek. A lakásügy területén nehéz finanszírozási helyzet alakulhat ki, ha a kereskedelmi bankok nem lesznek képesek a lakosságnak alacsony (5-6 százalékos) kamat mellett biztosítani a hiteleket. Az orosz–ukrán háború miatt bekövetkezett árfolyam-ingadozás a válaszadó cégek 93 százalékának okozott veszteséget – derül ki a felmérésből. A számok azt is mutatják, hogy 89 százalékuknál építőanyag-hiányt, 33 százalékuknál munkaerőhiányt, harminc százalékuknak piacvesztést okoz a háború. A válaszadók alig négy százaléka nyilatkozott úgy, hogy a háború nem befolyásolja a cég tevékenységét. 

A válaszadó cégek közel 85 százaléka nyilatkozta, hogy nem rendelkezik megfelelő számú és összetételű szakmunkással a megrendelések teljesítéséhez. Legnagyobb hiányt a szakipari munkáknál jelezték, de hiány van mérnökökből is.

A nemzetközi konfliktushelyzet miatt csökkent a külföldi munkaerő-kapacitás, az ukrajnai vendégmunkások a háború kitörésével otthon rekedtek. 

Komoly kihívást jelent a munkaerő megtartása, képzése, továbbképzése. Csak a válaszadók 27 százaléka számol a foglalkoztatottak átlagos állományi létszámának növelésével a következő fél évben. Tavaly a statisztikai hivatal adatai szerint átlagosan kilenc százalékkal nőtt a havi bruttó átlagkereset, 2022 végéig a felmérésben részt vevő cégek közel 15 százalékos átlagos bérköltség-növekedéssel számolnak. 

Egy 2021. december 31-én készült felmérésben a cégek harminc százalékának volt kintlévősége, melynek átlagos nagysága az árbevétel 13 százaléka volt. A kintlévőséget jelző társaságok szerint ennek a tartozásnak csak a 91 százaléka behajtható. Véleményük szerint a lánctartozás elmúlt évek során tapasztalható lassú, de folyamatos növekedése összességében megmarad. Amennyiben a lánctartozás növekedése az utóbbi egy évben tapasztalt dinamikával folytatódik, 2022 végére ágazati szinten elérheti a 240-250 milliárd forintot. 

Emelkedő árak

A vállalkozások várakozásai szerint ebben az évben az építőanyagok ára (25 százalék), a fuvarköltség (23 százalék), az építési törmelék elszállítása és lerakása árának változása (22 százalék), valamint az alvállalkozói díjtételek változása (17 százaléka) lesz a legnagyobb mértékű. A válaszadók az építőanyagok közül a hőszigetelő anyagok 29, a faanyagok 28 százalékos árnövekedésére számítanak, de minden építőanyag esetén az inflációt meghaladó drágulással számolnak. 

A szervezet szerint ebben a helyzetben a cégek szeretnének megállapodni a megrendelővel a többletköltségek megosztásáról. Az új szerződéseknél beépítik az emelkedő árakat, az emelkedő béreket és a járvány, valamint a háború okozta többletköltségeket. Az év második felétől erősebb piaci versenyre számítanak, ami az éves nyereség csökkenését hozhatja magával.

– Összességében 2022. március végén még elmondható, hogy a 2022-es üzleti helyzet kezelhető. Az orosz–ukrán konfliktushelyzet azonban negatív irányba fordítja a kilátásokat, és sok a bizonytalanság. A tavalyi, 13 százalékos építőipari ágazati termelésnövekedés után erre az évre összességében stagnálás várható – olvasható a ÉVOSZ közleményében. 

Borítókép: Illusztráció. Fotó: Kurucz Árpád