Ársokkot okozó globális búza- és étolajhiány alakult ki

Súlyos ársokkot okozó globális búza- és étolajhiány alakult ki az ukrajnai háború miatt, és az ebből eredő inflációs nyomás nagy része kívül esik a Bank of England monetáris eszköztárának hatókörén – mondta hétfőn a brit jegybank kormányzója.

Budapest, 2022. február 1. Hatósági áras finomított napraforgó-étolaj a fõvárosi Corvin Plazában található Príma üzletben 2022. február 1-jén. A kormány február 1-jétõl több alapvetõ élelmiszer árát befagyasztja a tavaly október 15-ei szinten. Az élelmiszerárstop célja, hogy megvédje a magyar lakosságot a koronavírus-járvány és az elszabadult európai energiaárak miatt Magyarországra is begyûrûzõ élelmiszerár-növekedéstõl - közölte a Kormányzati Tájékoztatási Központ (KTK). Az élelmiszerárstop 7 terméket érint, ezek: a kristálycukor, a búzafinomliszt, a napraforgó-étolaj, a sertéscomb, a csirkemell, csirke far-hát és a 2,8 százalékos UHT tehéntej. Az árstop 2022. február 1-tõl május 1-ig tart. MTI/Balogh Zoltán Fotó: Balogh Zoltán

Andrew Bailey a londoni alsóház költségvetési bizottságának meghallgatásán kijelentette, hogy a brit gazdaságot és a világgazdaság egészét az utóbbi időben sokkhatások példátlan sorozata érte ellátási oldalról.

A Bank of England vezetője elismerte, hogy a nagy-britanniai infláció messze a cél felett jár, de kijelentette: a célszintet meghaladó inflációs hányad 80 százalékát az energiahordozók és a külkereskedelemben forgalmazott egyéb áruk drágulása okozta, és ezek nem hazai, hanem globális tényezők, amelyekre a monetáris politikának nincs befolyása.

Márciusban hét százalékkal emelkedett éves összevetésben a fogyasztói árindex Nagy-Britanniában; ez volt az utóbbi 30 év legmagasabb tizenkét havi brit inflációja.

A Bank of England monetáris tanácsa minap kiadott új pénzügypolitikai jelentésében közölte: felülvizsgált előrejelzése azt valószínűsíti, hogy az éves összevetésű infláció átlagos üteme az idei második negyedévben valamivel meghaladhatja a kilenc százalékot, és 2022 negyedik negyedévében valamivel tíz százalék felett tetőzik.

A brit kormány által a Bank of England számára előírt éves inflációs cél két százalék.

Bailey a hétfő esti parlamenti meghallgatáson kijelentette:

az ellátási oldalról jelentkező egyik nagy globális kockázat most az, hogy újabb energiaársokk éri a világgazdaságot, abban az esetben, ha elakad a földgáz és a nyersolaj, illetve a nyersolajpárlatok, például a dízelüzemanyagok forgalma.

A Bank of England kormányzója szerint a másik nagy kockázat – amely akár „apokaliptikusan is hangozhat” – az, hogy Ukrajna a háború miatt nem tud élelmiszert exportálni. Ez a lehetőség Nagy-Britanniában ugyanúgy komoly aggodalom forrása, mint a fejlődő térség számára – fogalmazott a brit jegybank vezetője.

Andrew Bailey elmondta: beszélt az ukrán pénzügyminiszterrel, aki derűlátón nyilatkozott a vetési kilátásokról, de hozzátette, hogy jelenleg nincs mód az agrártermékek kijuttatására az exportpiacokra. A jegybanki kormányzó hangsúlyozta ezzel kapcsolatban, hogy Ukrajna a világgazdaság egyik jelentős búza- és étolajellátója.

Azokra bírálatokra reagálva, amelyek szerint a Bank of England lassan reagált a sokkhatásokra, Bailey a hétfői bizottsági meghallgatáson úgy fogalmazott, hogy a jegybank „nem tud háborúkat előrejelezni”. Hozzátette: nem hiszi, hogy a Bank of England az általa alkalmazott monetáris válaszlépéseken túl bármi egyebet tehetett volna a kialakult helyzetben.

A Bank of England – az EU-n kívüli legnagyobb európai gazdaság jegybankja – december 16-án kezdte jelenlegi szigorítási ciklusát az addigi 0,10 százalékos mélységi alapkamatrekordról, és az eddig végrehajtott négy kamatemeléssel 1,00 százalékra emelte irányadó kamatát.

Borítókép: Illusztráció (Fotó: MTI/Balogh Zoltán)