Jelenleg Románia kizárólag orosz gázt importál, ezért a szállítások esetleges leállítása – ha nem is azonnali hatállyal – kényes helyzetbe hozhatja az országot. A bukaresti magabiztosságot többek között táplálja, hogy a fűtési szezon végeztével jelentős mértékben csökken a gázfelhasználás. Ezt azonban egy csapásra érvényteleníti, amint az ország legnagyobb ipari gázfelhasználói közé tartozó, marosvásárhelyi Azomures műtrágyakombinát és a Bákó megyei Chimcomplex kőolaj-feldolgozó újra teljes kapacitással kezd termelni. Ez éves szinten egymilliárd köbméter földgázhasználatot feltételez, ami az országos fogyasztás közel kilenc százalékának felel meg.
Rubelmentes román gázimport
Románia gázellátása nincs veszélyben – siettek bejelenteni az illetékesek, miután Oroszország leállította a Lengyelországba és Bulgáriába irányuló gázszállítást. Az indok: Magyarország keleti szomszédja nem közvetlenül a Gazpromtól, hanem viszonteladók révén vásárolja az energiahordozót, ezért rá nem vonatkozik a rubelben való fizetési kötelezettség.

A sokat hangoztatott viszonylagos energetikai függetlenség ellenére fűtési szezonban, valamint teljes kapacitású ipari termelés esetén Románia nem képes saját forrásból fedezni gázfogyasztását.
Az Országos Energiaszabályozó Hatóság (ANRE) adatai szerint 2021-ben 3,8 milliárd köbméter volt az import, a teljes fogyasztás pedig 12 milliárd köbméter körül mozgott, vagyis belföldi fogyasztásának több mint egyharmadát importból kénytelen fedezni az ország.
A trend is roppant beszédes: 2015-ben még csak 1,7 százalék volt az import részesedése, egy évvel később 10,5 százalékra nőtt, 2019-ben pedig már 25,74 százaléknál járt. Ez csak részben vezethető vissza a kitermelés alatt álló készletek kimerülésére, a folyamat hátterében kormányzati intézkedések is állnak. Időközben ugyanis a gázkitermelés jövedelmezőségének kárára módosították az ágazat működésére vonatkozó jogszabályokat, és ez a beruházások rentabilitását is nagyban rontotta. Mindenekelőtt ezzel magyarázható, hogy az OMV Petrom évek óta folyamatosan csökkenti a felszínre hozott mennyiséget, illetve befagyasztotta a fekete-tengeri kitermelés beindítását. Így vált Románia energetikailag kiszolgáltatottá Oroszország felé.
Romániába jelenleg Ukrajnán és Bulgárián keresztül érkezik a kizárólag orosz eredetű importgáz. Ezeket más forrásokkal is ki lehetne váltani
– jelentette ki a Maszol.ro hírportálnak Nagy-Bege Zoltán. Az ANRE alelnökének érvelése szerint Görögországba az úgynevezett TAP-vezetéken keresztül azeri gáz érkezik, és ha a görög hálózatot összekötik a bolgárral – amit a nyár elejére ígérnek –, Romániába is eljuthatna az azeri gáz. A görög–bolgár interkonnektor megépülésével pedig az ország elméletileg cseppfolyósított gázhoz (LPG) is hozzájuthatna, miután a görögök rendelkeznek LPG-terminállal. A TAP-on keresztül Olaszország is kap azeri gázt, ami így akár Magyarországon át is eljuthatna Romániába.
A tényleges energetikai függetlenséget azonban a fekete-tengeri lelőhelyek kitermelése biztosíthatná, erre viszont még akkor is legalább négy-öt évet kell várni, ha a román parlament rohamtempóban elfogadja a kitermelést szabályozó offshore-törvény módosítását. Románia szárazföldi készleteit százmilliárd köbméterre, a tengerieket pedig kétszázmilliárd köbméterre becsülik. A remények szerint ezáltal Románia gázimportőrből -exportőré lép elő annak ellenére, hogy 2031-ig a belső fogyasztás ötven százalékkal nőhet, részben az ipar fejlődése miatt, de annak következtében is, hogy a lakossági fogyasztók száma várhatóan több mint egymillióval emelkedik.
Borítókép: Románia fűtési szezonban, valamint teljes kapacitású ipari termelés esetén nem képes saját forrásból fedezni gázfogyasztását (Fotó: Wikipedia)
További Gazdaság híreink
Komment
Összesen 0 komment
A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi. Mielőtt hozzászólna, kérjük, olvassa el a kommentszabályzatot.
A téma legfrissebb hírei
Tovább az összes cikkhez
Paks II a magyar energiaszuverenitás alapja
A Roszatom célja, hogy a mostani beruházás ne az utolsó projekt legyen a magyar-orosz atomenergetikai együttműködésben.

Szijjártó Péter: Paks II. mától jogilag és gyakorlatilag is építés alatt álló atomerőműnek minősül
Lekerült a földbe az első beton a paksi bővítés során.

Fordulóponthoz ért tavaly a magyar energiapolitika
A számok azt mutatják, hogy Magyarország több, eredetileg 2030-ra kitűzött célját már 2025-ben teljesítette, ami az energiaszuverenitás szempontjából is érdemi előrelépést jelent.

Cáfolja a rémhíreket a kormány: nem marad el a HÉV-felújítás
Újabb tendert írnak ki a közbeszerzésre.
Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!
- Iratkozzon fel hírlevelünkre
- Csatlakozzon hozzánk Facebookon és Twitteren
- Kövesse csatornáinkat Instagrammon, Videán, YouTube-on és RSS-en
Címoldalról ajánljuk
Tovább az összes cikkhez
Paks II a magyar energiaszuverenitás alapja
A Roszatom célja, hogy a mostani beruházás ne az utolsó projekt legyen a magyar-orosz atomenergetikai együttműködésben.

Szijjártó Péter: Paks II. mától jogilag és gyakorlatilag is építés alatt álló atomerőműnek minősül
Lekerült a földbe az első beton a paksi bővítés során.

Fordulóponthoz ért tavaly a magyar energiapolitika
A számok azt mutatják, hogy Magyarország több, eredetileg 2030-ra kitűzött célját már 2025-ben teljesítette, ami az energiaszuverenitás szempontjából is érdemi előrelépést jelent.

Cáfolja a rémhíreket a kormány: nem marad el a HÉV-felújítás
Újabb tendert írnak ki a közbeszerzésre.















Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!