A munkáltatók szerint is elkerülhetetlen a fizetésemelés

A vállalkozások 93 százaléka szerint szükség van a fizetések emelésére, kétharmaduk meg is tudná tenni.

Fecskebölcsőt szerel fel a MÁV munkatársa az egyik állomáson Forrás: MÁV

Szinte minden munkaadó – a válaszadók 94  százaléka – tisztában van az infláció jelentette kihívással, vagyis azzal, hogy a munkavállalók a bőrükön érzik az árak emelkedését. A dolgozók reáljövedelme jelentősen csökken a válaszadók 71 százaléka szerint, és közel, ugyanennyien vélik úgy, hogy az alacsonyabb jövedelműeket jobban sújtja az infláció – összegezte saját kutatásának eredményeit az Edenred.

Százból 94 vezető arról számolt be, hogy az infláció hatásainak ellensúlyozása érdekében az idei év első négy hónapjában már emeltek bért. 

A megkérdezett vezetők csaknem kétharmada (64 százalék) szerint ugyanakkor az eddig biztosított béremelés csak részben ellensúlyozza az élelmiszerárak drágulását, míg 32 százalék szerint nem beszélhetünk jelentős kompenzációról. A válaszadók túlnyomó többsége – 93 százaléka – érzi úgy, hogy további bérfejlesztésre lenne szükség.

A kérdéshez a nagyvállalatok és a kis- és közepes vállalkozások vezetői is hasonlóan viszonyulnak. Ugyanakkor a válaszadók 35 százaléka úgy látja, bármennyire is szükséges lenne, idén nem tudja fejleszteni a béreket. 

A megkérdezettek 11 százaléka csak az év végén tud adni, míg a vezetők 15 százalékának van konkrét béremelési terve a következő egy-három hónapra. Ők további öt-tíz százalékos bérfejlesztést terveznek.

Jelentős eltérések mutatkoznak ugyanakkor a béremelés mértékét illetően. Az év eddigi részében bért emelő társaságok 

• csaknem kétharmada öt-tíz százalék között növelte a fizetéseket,
• míg a vállalkozások 18 százaléka 11 és 15 százalék között emelt.
• A cégek nyolc százalékánál öt százalék alatti bérfejlesztés történt,
• de ugyanennyi szervezetnél meghaladta a 15 százalékot a keresetek rendezése.

Az Edenred kutatása kitért a béren kívüli juttatásokra is. A megkérdezettek háromnegyede él a juttatások lehetőségével: 

• az ötszáz főnél több embert foglalkoztató cégek 92 százaléka,
• a kkv-k csaknem 70 százaléka kínál valamilyen béren kívüli juttatást.
• A cégek kétharmada minden dolgozójának ad valamilyen kafetériát.

A felmérés alapján látszik az is, hogy 

a vállalkozások jellemzően nem a kafetéria emelésével igyekeztek kompenzálni a növekvő infláció hatásait. A béren kívüli juttatások összege a legtöbb cégnél megegyezik a tavalyival.

Dacára annak, hogy ezekkel a megoldásokkal kedvezőbb adózási feltételek mellett növelhető a dolgozók jövedelme, valamint annak felhasználása rugalmasabb is annak köszönhetően, hogy a Szép-kártya idén februártól nemcsak szállásra és szabadidős tevékenységre, valamint melegkonyhás szolgáltatásokra használható fel, hanem élelmiszer-vásárlásra is.

Míg a cégek túlnyomó többsége emelte a fizetéseket, alig több mint negyedük növelte a juttatások összegét, és csupán három százalékuk az, aki idén vezette be a kafetériát. Ugyanakkor változás körvonalazódik: 

a cégek 39 százaléka már mérlegeli, hogy béren kívüli juttatás formájában segítse munkavállalói helyzetét. 

Ez pedig arra enged következtetni, hogy egyre többen ismerik fel, a juttatási csomaggal alacsonyabb költségek mellett tudják támogatni dolgozóikat. 

Borírókép: Illusztráció (Fotó: MÁV)