Újabb szabályozókat kíván a légi ipar

A különadón túl további intézkedések is szükségesek a légi közlekedésben, ahol a földi kiszolgálás piaca rendkívül kiszolgáltatott a multinacionális diszkont-légitársaságoknak – közölte Galgóczy Ferenc iparági szakértő. Megtudtuk: az utasok többsége visszavonta előzetes jegyvásárlását a Ryanairnél, mivel nem vállalják át az extraprofit adóját a cégtől.

ESPAGNE-TRAVEL IN EUROPE Fotó: JC MILHET

A számos európai országban hasonló adókat teljesítő, piacuraló diszkontok hozzáállása mégsem egyedi jelenség. A gyakorlatuk nemcsak az árképzésben kérdőjeles, hanem például a földi kiszolgálást végző partnerekkel szemben is.

– Gondoljunk bele a történtek alapján, hogy a diszkontok milyen viszonyrendszerben lehetnek a beszállítóikkal, például a földi kiszolgáló szervezetekkel. 

Ezeket a partnereiket olyan szerződésekbe kényszerítik bele, aminek végső soron az utasok és a munkavállalók látják kárát 

– mondta Galgóczy Ferenc légiipari szakértő, aki a Budport Handling befektetőjeként éveken át végezte a Wizz Air-járatok utaskiszolgálását.

Mint részletezte, a légi közlekedés legégetőbb problémája a járvány után Európa-szerte, így hazánkban is a munkaerőhiány, amely külföldön már többször okozott káoszt a földi kiszolgálásban is. Ez lényegében ugyancsak a diszkontok gátlástalan kereskedelmi és üzletpolitikájára vezethető vissza.

– A munkaerőhiány miatt járatkésésekkel kell számolni vagy elhúzódó poggyász ki- és berakodással, de előbb-utóbb biztonsági problémákkal is szembesülhetünk

– hívta fel a figyelmet, vázolva, hogy a Budapest Airporton háromszereplős a földi kiszolgálás, azaz például a repülőgépek fizikai kiszolgálását, a poggyászkezelést, a jegyértékesítést, az utasok ki- és beszállását segítő tevékenységeket ellátó piac. 

Ebből két vállalkozás – a Celebi és a Menzies – külföldi kézben van, és más országokban is együttműködnek több légitársasággal, míg egy cég, az Airport Service magyar vállalkozás.

– Időszerű megvizsgálni a helyzetüket, és el kell érni, hogy ne legyenek kiszolgáltatottjai a diszkontoknak, amelyek gátlástalan eszközökkel érik el, hogy a repülőtéri szolgáltatók nyomott árakon is együttműködjenek velük – mondta Galgóczy Ferenc. Ezért szerinte 

a kormánynak a különadó bevezetése mellett érdemes lenne megvizsgálnia annak a lehetőségét is, hogy hazánkban a légitársaságok repülőgéptípusonként számolt minimális földi kiszolgálási díjat is fizessenek, 

amivel kiküszöbölhető lehet az egyik legfőbb probléma, a szolgáltatások önköltségi ár alatti kikényszerítése. 

– Felmerülhet a piac kétszereplőssé tétele is, amire lehet megfelelő jogi vagy kereskedelmi megoldás – vetette fel. 

A helyzet súlyosságát jelzi, hogy miközben például egy Airbus A320 vagy egy Boeing–737 családhoz tartozó gép reális kiszolgálási díja járatonként 800 euró, addig a diszkontok 30-40 százalékkal alacsonyabb árakat kényszerítenek ki a budapesti szolgáltatóktól úgy, hogy más reptereken ennek kétszeresét is megadják. 

Ráadásul a földi kiszolgálók immár magas kockázatoknak vannak kitéve. Régóta jellemző, hogy az általuk kiszámlázott szolgáltatásokat a légitársaságok 90-120-180 napos határidővel teljesítik, 

júliustól pedig amiatt lehetnek további gondok, mert a különadót a rendelet szerint a földi kiszolgálóknak kell beszedni és a költségvetésbe befizetni.

– Ez komoly kihívás lesz, ezért meg kell találni a biztonságos megoldást arra, hogy az adót egyetlen pillanatig se kelljen a légitársaságok helyett finanszírozni a hosszú teljesítési határidők miatt. Ez olyan mértékű kockázat lenne, amit nem tudnak felvállalni a földi kiszolgálók. Más csatornák is az állam rendelkezésére állnak, amelyeket érdemes megfontolni, hogy gyorsan és biztonságosan beszedhető legyen a közteher – mondta.

Borítókép: A magyarok többsége nem ért egyet az adó áthárításáról szóló árképzéssel (Fotó: Jc Milhet)