Ahogy az várható volt, ismét összezárult a két kamatszint, a monetáris tanács a mai ülésén 200 bázisponttal, 9,75 százalékra emelte az alapkamatot, egyúttal a kamatfolyosó két szélét is 200 bázisponttal emelte a testület.
A forint elmúlt hetekben zajló vesszőfutása késztette erre a drasztikus lépésre az MNB-t, múlt csütörtökön az egyhetes betéti eszközt szintén ekkora összegben növelte, ideiglenesen elválasztva egymástól a két kamatszintet.
A döntés után rögtön jelezte a jegybank, hogy ugyan a monetáris tanács csak a hó végén döntene az alapkamatról, de már a mostani ülésén napirendre veszi. A jegybank közleménye egyértelműen utalt a forint mélyrepülésére és a növekvő fogyasztói árindexre:
Az elmúlt napokban kialakult pénzpiaci helyzet növeli a tartós inflációs hatások kockázatát, és egyértelműen veszélyezteti az árstabilitást.
Május végén egyszer csak minden elromlott
Alaposan felbolydult az élet a jegybank háza táján június eleje óta. Május elején még a jegybankban is arra készültek, hogy a korábbi agresszív, proaktív szakaszból a fokozatosság felé mozdulnak el. Ehhez képest volt óriási fordulat, amikor a monetáris tanács az elemzői várakozásokat felülmúlva 185 bázisponttal, 7,75 százalékra emelte az alapkamatot – írja a Világgazdaság (VG).
Virág Barnabás, az MNB alelnöke a döntést követően tartott háttérbeszélgetésen már a folytatódó és határozott monetáris szigorítás mellett érvelt, ekkor derült ki az is, hogy a vártnál korábban összezárja a két kamatszintet a jegybank. Az MNB lépései mögött az amerikai fejlemények játszhatták a döntő szerepet, miután a tengerentúlon a májusi inflációs adatok továbbra is erős árnyomásra utalnak, ami a Fedet is döntés elé állította.
Továbbra sem látni az infláció tetőpontját
Nemcsak Amerikában, itthon is komoly problémát okoz az infláció. Május elején Virág Barnabás még kilenc-tíz százalékos éves növekedést jósolt a fogyasztói árak esetében, ezt a júniusi inflációs jelentés már 11–12,6 százalék közé teszi, ugyanakkor a nyári hónapokban a folytatódó átárazások miatt még ennél is magasabb lehet az áremelkedés üteme.
A legutóbbi, júniusi adatok szerint a drágulás 11,7 százalékos volt. Elemzők szerint 13 százalékon tetőzhet a fogyasztói árindex szeptember és október környékén, az alapkamat is várhatóan itt érheti el csúcspontját.
Az MNB kamatdöntései növekedési áldozatot biztosan követelnek
A monetáris szigorításnak az építőipar és az ingatlanpiac lehet az egyértelmű vesztese, a tíz százalék fölötti kamatok mellett nehéz elképzelni, hogy a hitelezési dinamika hosszú távon fennmaradjon – tette hozzá a lap.
Ugyanakkor a VG-nek Koji László, az Építőipari Vállalkozók Országos Szövetségének elnöke azt mondta, ilyen kamatkörnyezetben is lendületben maradhat a szektor, ha a kormány közbelép. Ezzel együtt a növekedés mindenképpen lassulni fog a szakértők szerint.
Az eredeti cikk ITT olvasható.
Borítókép: Illusztráció (Fotó: 123RF)
