Csökkentek ugyan az élelmiszerárak az elmúlt hetekben – javarészt az ukrán gabonaszállítás újraindítása és a recessziós félelmek miatt –, ám szakértők szerint a szélsőséges időjárás, a magas energiaköltségek és a megugró műtrágyaárak miatt az élelmiszerválság jövőre fokozódhat – állapította meg a Makronóm Intézet friss elemzésében.
Az elemzésben a gazdaságpolitikai kutatóintézet idézi az ENSZ Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Szervezete (FAO) becslését, amely szerint az éhezők száma jövőre meghaladhatja a 800 milliót.
Az elemzők szerint az élelmiszer-ellátás bizonytalansága már a háború előtt is rekordszinten volt az ellátási láncok akadozása, a regionális konfliktusok és a koronavírus-lezárások miatt, amelyek felfelé hajtották az árakat. Az orosz–ukrán háború erre rátett egy lapáttal, Ukrajna búzából, kukoricából és árpából egymillió tonnát exportált ebben az évben, amely éves szinten negyvenszázalékos csökkenés.
Ukrajnában, Európa egyik legnagyobb gabonaexportőr országában a háború ellenére az elmúlt hetekben megkezdődött a betakarítás, de ha a gazdálkodók nem tudják eladni terményüket, akkor nem lesz pénzük a vetőmag és a műtrágya megvásárlására, amely tovább szűkíti a kínálatot – figyelmeztettek az elemzés készítői.
A Makronóm Intézet szerint a szélsőséges időjárás okozta terméskiesés is komoly kockázati tényező. Az elmúlt hónapokban Latin-Amerikában, Észak-Amerikában és Indiában is megtizedelte a termést a hőség, az aszály és az áradások. Példaként azt említi az elemzés, hogy 2020 áprilisa és 2021 decembere között a kávé ára 70 százalékkal emelkedett, miután Brazíliában a szárazság és a fagy tönkretette a termést.
Az ellátásbiztonságra komoly kockázatot jelent az energiaköltségek további várható emelkedése, amely veszélyezteti az energiaintenzív műtrágya termelését is. Ezzel összefüggésben kiemelték, hogy Oroszország a világ első számú nitrogénműtrágya-exportőre, a foszfor- és káliumműtrágya kivitelében pedig a második helyen áll. A termékek felvevő piacai pedig olyan nagy mezőgazdasági termelők, mint India, Brazília, Kína és az Egyesült Államok, de emellett számos szegényebb fejlődő állam is.
Az élelmiszer-ellátás biztonságát fenyegető tényezők között említették elemzők az esetleges exportkorlátozó kormányzati lépéseket. A teljes globális gabonatermelésnek csak mintegy tíz százalékát exportálják, így egy-egy exportőr korlátozása szélsőségesen nagy hatással lehet a nemzetközi árakra – olvasható az elemzésben.
A világjárvány, az aszályok és más regionális konfliktusok miatt 2021-ben 770 millióan éheztek a világon, amely 2006 óta a legmagasabb szám – idézték az elemzés végén az ENSZ Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Szervezet (FAO) adatait.
A FAO előrejelzése szerint az ukrajnai háború az idén 13 millióval, 2023-ban pedig további 17 millióval növeli az éhező emberek számát. A Világbank szerint az élelmiszerárak minden egy százalékpontos növekedésével tízmillióval több ember kerül mélyszegénységbe.
Borítókép: Illusztráció (Fotó: Szabad Föld/Németh András Péter)
