időjárás 1°C Ambrus 2022. december 7.
logo

A szankciók miatt ki kell vezetni a benzinárstopot

A számok nem hazudnak: a brüsszeli lépések Európának okoznak súlyos kiadásokat

Kiszámítható, mennyivel drágították a gáz árát a szankciók

MUNKATÁRSAINKTÓL
2022.09.13. 17:24 2022.09.14. 01:34
Kiszámítható, mennyivel drágították a gáz árát a szankciók

Februárban, az orosz–ukrán háború kitörése előtt 80 euró körül mozgott a gáz egységára az irányadó holland gáztőzsdén. Az ár augusztus végén már bőven 250 euró fölött is járt. Az elmúlt fél év történései egyértelműen bizonyítják, hogy a brüsszeli szankciók állnak a háromszoros növekedés hátterében: a gáz mindig akkor drágult, amikor az Európai Unió Oroszország elleni szankcióról döntött, vagy a közösség különféle vezetői ezt szorgalmazták.

A háború kezdete óta zajlik a vita arról, hogy az Oroszország ellen bevezetett nyugati szankciók alkalmasak-e arra, hogy megroppantsák az orosz gazdaságot, ezzel elvonják a további hadműveletek anyagi fedezetét. Ez ügyben egyelőre megoszlanak a vélemények.

Annak kapcsán viszont egyre tisztábban látni, miképpen hatnak a szankciók Európára és az uniós gazdaságra. A gáz, amely a kontinens legnagyobb része számára kulcsfontosságú, például a háromszorosára drágult, az áremelkedések időpontja pedig éppen egybeesett a fontosabb uniós szankciós döntésekkel.

A tőzsdei adatok azt mutatják, hogy miután megindult a koronavírus-válságból való kilábalás, a gáz ára 2021-ben emelkedni kezdett – hűen bemutatja ezt a holland gáztőzsde adatsora. A gáz tehát a háború és a brüsszeli válaszlépések ellenére is jelentősen drágult. Az orosz hadsereg idén február 24-én tört be Ukrajna területére, a támadás előtt 80 euró körül mozgott gáz egységára. A tőzsdei adatok azt mutatják, hogy fegyveres konfliktust követő napokban nem ugrott meg az ár, az első drasztikus kilengés azután következett be, hogy március elején több vezető európai politikus is kiállt a gázembargó mellett. Erre március 7-én kilőtt a gázár, s bőven a duplájára emelkedett. A tőzsdei ár ezután gyors ereszkedésnek indult, amit indokolhatott az is, hogy az esetleges gázembargó körül erős nézeteltérés alakult ki az unióban: az ötletet mások mellett a magyar kormány sem támogatta, így megvalósításának esélye csekélyre zsugorodott.

Az adatok szerint az ár rövidebb ideig, tavasszal különösebb kilengések nélkül, száz euró körül, inkább alatta mozgott. Egészen június közepéig. Érdemes megjegyezni: az Európai Unió június elején határozott arról, hogy bizonyos kivételekkel embargót vezet be az orosz olajra. A gázembargó brüsszeli ötlete ekkoriban újra előkerült, s ekkor kezdődött meg az orosz–német gazdasági kapcsolatok elmérgesedése is. A tőzsdei folyamatokat ezek mellett nyilván az is befolyásolta, hogy az EU-ban júliusban megszületett a 15 százalékos egységes gázfogyasztás-csökkentési javaslat és nemrégiben az uniós gázárplafonterv.

 

Az áremelkedést tovább fokozhatták az Északi Áramlat 1 vezeték körüli történések: ezen a csőrendszeren érkezik orosz gáz Németországba, a szállítás – hol karbantartás, hol más ok miatt – pedig hetek óta akadozik.

A gázár júliusban és augusztusban megállás nélkül emelkedett, messze elhagyva végül a 250 eurót is. Szeptember elején az ár 245 euró körül mozgott. Kérdés, hogy milyen hatást vált majd ki a legújabb hír. Eszerint – közölte kedden a Világgazdaság – a The Guardian újságírói által megszerzett hivatalos dokumentumból az derült ki, hogy az Ursula von der Leyen vezette Európai Bizottság visszakozik az Oroszországból importált földgázár maximálásának ötletétől, és inkább az energiacégek extra adóztatását választja.

Az elmúlt hónapok gázárnövekedésének okaival – miként arról a Magyar Nemzet beszámolt – a minap Hortay Olivér, a Századvég energetikai üzletágának vezetője is foglalkozott. A szakember közösségi oldalára feltöltött videójában úgy vélekedett, hogy a történet tanulsága világos.

– A gázvita fél éve arról folyik a kommunikációs térben, hogy ki ütött először és az ütések kinek mennyire fájnak. Európa oldaláról nézve azonban világosan látszik, hogy a szankciók nem működnek, a verekedés helyett a tárgyalóasztalhoz kellene ülni. A szankciókat el kell törölni, mert azok elviselhetetlenül nagy terhet jelentenek közösségünknek – fogalmazott Hortay Olivér.

A szakértő úgy számolt, ha ma Európában gázt vásárolunk, az ár kétharmadában a szankciók költségeit kell megfizetnünk.

A számítás világos: a gáz ára a háború előtt 80 euró környékén volt, mára 250 euróra ugrott.

Borítókép: Északi Áramlat 1 gázvezeték (Fotó: STEFAN SAUER/DPA/AFP)

Hírlevél feliratkozás
Nem akar lemaradni a Magyar Nemzet cikkeiről? Adja meg a nevét és az e-mail címét, és mi naponta elküldjük Önnek legjobb írásainkat.