Napjaink energiaválsággal sújtott világában felértékelődik az atomenergia szerepe. Azonban minden, az atomenergiával kapcsolatos kérdésben benne rejlik az Oroszország-dilemma. Hogyan viszonyuljon az adott vállalat, ország egy olyan energiatermelő ágazathoz, amelyben mind a fűtőanyagot, mind pedig a kiégett fűtőelemek tartós tárolását illetően Oroszország nemzetközi méretekben igen jelentős – egyes esetekben domináns – szerepet tölt be?
A globális helyzetet regisztráló World Nuclear Association adatai szerint Oroszországnak csaknem félmilliárd tonnás (urán-hexafluoridban kifejezett) uránérctartaléka van, amely a világon rendelkezésre álló mennyiség 8 százaléka. Ezzel a világ öt legnagyobb uránérckészletekkel rendelkező országához tartozik. Egyetlen az atomhatalmak között ebben a klubban, mert a másik négynek (Ausztrália, Kazahsztán, Kanada és Namíbia) nincs atomfegyvere.
Az atomerőművek építésében Oroszország világelső: 2012 és 2021 között tizenöt atomerőmű építését indította el a Roszatom külföldön. Összehasonlításképpen: ugyanebben az időszakban Dél-Korea négy, Kína és Franciaország két-két reaktor építésébe kezdett külföldön. A nyomottvizes (PWR) technológiára épített oroszországi megoldást, a VVER-t tizenegy ország használja, köztük Magyarország, Bulgária, Csehország és Finnország. Emellett Egyiptom, Törökország és Argentína is orosz technológiájú atomerőműveket építtet, illetve tervez építtetni – olvasható a VG-n.
A teljes cikk ITT olvasható tovább.
Borítókép: aq szentpétervári hajógyárban megépített Lomonoszov Akadémikus nevű úszó atomerőmű vízre bocsájtása 2018. április 28-án (Fotó: MTI/EPA/Nikolaj Gontar)
