Fogy a levegő Ursula von der Leyen körül

A vádak szerint az Európai Bizottság elnöke sokkal inkább amerikai, mintsem európai érdekeket szolgál. Hozzá közel álló források szerint elefántcsonttoronyban él. Nem bízik senkiben, nincsenek szövetségesei és nem is törekszik arra, hogy legyenek – olvasható a VG cikkében.

Marienborg, 2022. augusztus 30. Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke sajtótájékoztatón vesz részt a balti-tengeri országok energiabiztonsági csúcstalálkozóján a dániai Marienborgban 2022. augusztus 30-án. A csúcstalálkozó célja a térség energiabiztonságának növelése, és a regionális együttmûködés erõsítése. MTI/EPA/Ritzau/Mads Claus Rasmussen Fotó: Mads Claus Rasmussen

Apad a bizalom

Ideszámítható az Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság vezetője iránti bizalomcsökkenés. Ennek legújabb fejleménye az amerikai Politico brüsszeli kiadása nyomtatott kiadványának címlapsztorija, amelynek a felcíme: Európa „amerikai” elnöke, a főcíme: Az Ursula von der Leyen-paradoxon. Az amerikaiaknak úgy látszik, imponál Von der Leyen fensőbbséges, dirigáló stílusa, a brüsszeli kollégák nagy részére viszont ez elidegenítően hat.

Kiderül az írásból, hogy a bizottság elnöke kiváltképpen a Biden-adminisztrációval, a külügyeseivel, Victoria Nulanddal fűzte szorosra kapcsolatait.

Nemrég a Princetoni Egyetemen elejtett megjegyzése, amelyben Budapest és Varsó példáját említve előhozta, hogy ha nem a várakozások szerint (kinek a várakozásai és milyen alapon?) voksolnak, akkor 

„megvannak az eszközök” Róma, vagyis Giorgia Meloni jövendő kormányfő megregulázására.

Ez a fennhéjázó – rosszakarói szerint a Brezsnyev-doktrínára hajazó megjegyzés – Európában sok helyen kiverte a biztosítékot. Amerikában ezt szinte észre sem vették.

Ha Von der Leyen a magyarokat vagy a lengyeleket piszkálja, senki sem kapja fel a fejét. De ha egy olyan „őseuropéer” országnak, az európai integráció kezdetektől fogva való részesének, a Közös Piacot létrehozó 1957-es római szerződés házigazdájának, Olaszországnak akarja előírni, hogy mit tegyen, az állampolgárai hogyan szavazzanak, az már nem fér bele.

Von der Leyen elefántcsonttoronyban él. Nem bízik senkiben, nincsenek szövetségesei és nem is törekszik arra, hogy legyenek 

– mondja róla a Politicónak egy irodájában dolgozó (vagy hozzá közel álló), névtelenségbe burkolózó munkatársa. És láthatóan nem tartja sokra az EU egyik fő ragasztóelvét, az egyeztetéseken alapuló konszenzust. Elődjével, Jean-Claude Junckerrel ellentétben nála nincsenek jó előre nyilvánosságra hozott tervezetek. Kész intézkedésekkel rukkol elő, amit a konzultációkhoz szokott európaiak, például Mark Rutte holland kormányfő, nehezen viselnek el – olvasható a VG cikkében.

A gázcsapda

Emellett a nyugat-európai érdekellentéteket is kiélezte az ukrán helyzet miatt kialakult energiaválság. Németország és Spanyolország nagyon szeretné összekötni földgázvezeték-rendszerét, amit csak a Pireneusokon, Franciaországon keresztül megépítendő vezeték tenne lehetővé.

Párizs viszont nem megy bele, hogy rajta keresztül menjen a vezeték, mert nem fűződnek hozzá érdekei.

A németek, akik eddig az Északi Áramlat 1-en keresztül közvetlenül kapták a gázt, most a vezetékrendszer mindkét ágának sérülései miatt nem kaphatnak oroszországi gázt. Moszkva nagy ravaszul felajánlotta, hogy az Északi Áramlat 2 épen maradt egyik vezetékén (amelyen évi 27,5 milliárd köbméternyi gázt képest szállítani) ellátja a németeket – ha azok fellépnek az EU-szankciók ellen. Ezt persze Berlin elutasítja.

Széthúzás az EU-ban

Az erősen változó Európa-kép része a héten Prágában tartott megarendezvény, amely az Európai Politikai Közösség nevű laza (EU27 + 17 további országot felölelő) csúcskonferencia, amely a második napon átment a szűkebb (EU27) vezetői tanácskozásba. Kijevben azt várták, hogy az Ukrajna-támogatás kerül a középpontba. Nem egészen ez történt.

Prágában a düh, az irigység ezúttal is nagyrészt a németekre ömlött.

Mateusz Morawiecki kormányfővel az élen a lengyelek tajtékzottak. Talán amiatt is, hogy a németek megmondták nekik: szó sem lehet a második világháborús károk fejében követelt 1300 milliárd euró kifizetéséről. Mark Rutte volt szinte az egyetlen, aki a védelmébe vette a németeket. „Teljesen legitim”, amit Berlin tesz, mert jogában áll a többi között a 200 milliárdos gázártámogatási keret bevezetése – mondta. Mint Suzanne Lynch írta a Politicóban, a cseh fővárosban kinyitották a bajok, veszekedések, csapások Pandóra-szelencéjét – olvasható a VG cikkében.

Az eredeti cikk ide kattintva érhető el.

Borítókép: Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke ( Fotó: MTI/EPA/Ritzau/Mads Claus Rasmussen )