Indul a fűtési időszak, most mindenki azt találgatja, hogy lesz-e elég gáz Európában. A kilátásokról Hortay Olivér, a Századvég energia- és klímapolitikai üzletágának vezetője osztott meg bejegyzést a közösségi oldalán.
– A háborút megelőző, 2021-es évben az Európai Unió éves gázfogyasztása csaknem 400 milliárd köbméter volt. Ennek kis részét, 54 milliárdot tudtunk saját magunk előállítani, a maradékot másoktól kellett beszereznünk. A legnagyobb beszállítónk Oroszország volt, ahonnan több mint 150 milliárd köbméter gázt vásároltunk, a maradékot pedig más országoktól szereztük be – ismertette a szakértő.
Mostanra azonban úgy tűnik, hogy Európa szinte teljesen elvesztette legfontosabb beszállítóját.
– A tavalyi orosz import 20 százalékáért felelős Jamal vezeték a rubelben történő fizetés körüli vita miatt már tavasszal leállt. A Németországba érkező, Északi Áramlat 1-en, az olajembargó elfogadását követően Oroszország korlátozta, majd augusztus végére teljesen leállította a gázszállítást, és a napokban történt robbantások miatt a szállítás jelentős ideig teljesen ellehetetlenül. A legfontosabb ukrán vezetéket pedig az orosz Gazprom – tranzitdíjak körüli vita miatt – a napokban állíthatja le – magyarázta Hortay Olivér.
Az egyetlen működő útvonal a tavaly átadott Török Áramlat gázvezeték marad, ami ugyan Magyarország szempontjából fontos, hiszen mi ezen keresztül vesszük a gáz nagy részét, de túl kicsi ahhoz, hogy Európa helyzetén érdemben javíthasson.
– Az egyre mélyülő kereskedelmi konfliktusnak köszönhetően már az idei év vége is bizonytalanná vált. Európa saját kitermelését rövid távon nem tudja érdemben bővíteni, és mivel az év első felében még vásároltunk orosz gázt, az éves orosz import megközelítőleg 50 milliárd köbméterre eshet vissza – mondta az üzletágvezető.
A Nemzetközi Energiaügynökség úgy becsüli, hogy az infrastrukturális korlátok miatt az egyéb országoktól vásárolt gáz legfeljebb 225 milliárd köbméterre növekedhet, így idén csupán a tavalyi mennyiség 85 százaléka állhat majd az Európai Unió rendelkezésére.
– Az tehát, hogy veszélybe kerül-e az ellátás, elsősorban az igények alakulásán múlik, amit nehezen előrejelezhető körülmények, például az időjárás és a közelgő válság hatásai befolyásolnak majd – hangsúlyozta.
Hortay Olivér szerint, ami még aggasztóbb, az az, hogy a jelenlegi állás szerint a 2023-as még az idei évnél is nehezebb lehet.
Ha továbbra is csak a Török Áramlaton tud majd az unió orosz gázt vásárolni, az orosz import 30 milliárd köbméterre csökkenhet, amit az egyéb országoktól beszerzett mennyiség – a továbbra is fennálló infrastrukturális korlátok miatt – csak részben tud majd pótolni. A közösség így még kiszolgáltatottabbá válik a külső hatásoknak. Emiatt az árak, továbbá az ellátáskorlátozás esélye még inkább megnövekszik majd.
– Mostanra világossá vált, hogy a nyugati politikai elit hazárdjátékot játszik. A kereskedelmi konfliktus mélyülésével Európa kezéből kicsúszik az irányítás, és ellátásbiztonsága egyre nagyobb mértékben olyan tényezők függvényévé válik, amelyekre egyáltalán nincs hatása – tette hozzá a szakértő.
Borítókép: Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke és Volodimir Zelenszkij ukrán államfő (Fotó: Europress/AFP)
