Húsz-harminc százalékot is bukhatunk a folyószámlahitellel

Az eddiginél jóval több háztartás átmenetileg kibillenő költségvetését hozhatják egyensúlyba a folyószámlahitelek.

Ami a feltételeket illeti, azok sem túlságosan bonyolultak: az igénylőtől legtöbbször azt várják el a bankok, hogy felnőtt, állandó magyar lakcímmel rendelkező személy legyen, aki rendelkezik saját telefonszámmal és persze bankszámlával is. Mivel a hitel fedezete a számlára érkező rendszeres havi jövedelemutalás, a bírálat során ezeknek a legnagyobb a jelentőségük: tehát az adható hitelkeret méretét elsősorban az határozza meg, hogy mekkora jövedelem érkezik a hitelkerettel ellátandó számlára, és mekkora számlamúlttal (illetve új számlánál milyen munkahelyi múlttal) rendelkezik az adós. Ha az igénylő szerepel a negatív KHR-listán, az természetesen itt is kizáró tényező.

Rendszeres havi jövedelemként általában 130-150 ezer forintos alsó limitet határoznak meg a lakossági folyószámlahiteleknél a pénzintézetek, miközben az adható keret a rendszeres havi jövedelem legfeljebb háromszorosa lehet.

Az igényelhető hitelkeret alsó széle általában ötven-százezer forint között mozog. A felső határnál már jóval nagyobb a szórás: akad bank, ahol félmillió forintig mehet el az ügyfél, de akad példa kétmilliós limitre is a piacon. Extra költségből pedig kevéssel kell számolni a folyószámlahitelnél: a hitelkeret beállításának és módosításának lehet díja, illetve számolni kell az évi egy alkalommal felszámított (legfeljebb néhány ezer forintos) megújítási díjjal/kezelési költséggel is.

A folyószámlahitelnél kiemelten érvényes az a kitétel, hogy akkor jelent jó megoldást, ha okosan használja az ügyfél. 

Ez a konstrukció ugyanis egyáltalán nem olcsó – most jellemzően évi 20-30 százalék között mozog az éves kamata –, a keret igénybe vett része pedig azonnal kamatozni kezd, egészen addig, amíg a beérkező jóváírások nem hozzák pluszba az egyenleget.

Ennek megfelelően egy tartósan mínuszban lévő számlaegyenleg havonta akár több ezer forintos kamatkiadást is jelenthet a számla birtokosának. 

Így kínosan ügyelni kell arra, hogy a hitelkerethez csak akkor nyúljunk hozzá, ha feltétlenül szükséges, és minél közelebb a következő havi jóváírás beérkezésének időpontjához.

 

Az elmúlt években a folyószámlahitelek – részben pont a viszonylagosan magas költségük miatt – igencsak visszaszorultak a lakossági finanszírozási piacon. A Magyar Nemzeti Bank (MNB) adatai szerint a lakossági folyószámlahitelek összesített állománya 242,8 milliárd forintot ért el 2022 augusztusában, ami közel hat százalékkal volt kevesebb az egy évvel korábbinál. Ebből csaknem hetvenmilliárd forintot adtak a kamatozó hitelkártya-követelések, amelyek állománya szintén jelentősen csökkent egy év alatt, miután a múlt év nyarának végén még 83,7 milliárd forintot tett ki. 

Beszédes adat egyébként, hogy a bő 240 milliárdos állománnyal a folyószámlahitelek augusztusban már csak nagyjából két és fél százalékát adták a teljes lakossági kölcsönportfóliónak.

A lakossági hiteleknél megfigyelhető drágulás ezt a konstrukciót sem kerülte el: az MNB által a forintban nyújtott konstrukcióknál augusztusra kimutatott, 21,22 százalékos éves átlagos kamat 3,6 százalékponttal volt magasabb az egy évvel korábbinál, és azóta feltehetően tovább emelkedett.

Az eredeti cikk IDE kattintva olvasható.

Borítókép: Illusztráció (Fotó: Világgazdaság/Kallus György)