A növekedésről Virág Barnabás elmondta, pozitív előjelű lehet, 2024-ben egy újból élénkülő gazdasági környezetre számítanak, 2025-re 3,5 százalékos növekedéssel terveznek. A munkaerőpiaccal kapcsolatban elmondta: stabil, és ebben nem látnak érdemi változást, a korábbiakhoz képest kisebb kilengések várhatóak.
Az új exportkapacitásoknak köszönhetően a külpiaci részesedésünk erősödhet. Elindult a folyó fizetési mérleg egyenlegének javulása is – folytatta az MNB alelnöke a Vg.hu tudósítása szerint. Kiemelte: az energiaárak csökkenése és a beruházási, valamint a fogyasztási dinamika lassul, így a gazdaság importigénye mérséklődik. Összességében a jegybanknál úgy látják, hogy a szeptemberinél kedvezőbb képet mutat a folyó fizetési mérleg egyenlege.
A szigorú monetáris kondíciók fenntartása indokolt a monetáris tanács értékelése szerint, ezért hagyta az alapkamatot változatlanul 13 százalékon, és indokolt az egynapos betéti kamat 18 százalékos szintje is – hangsúlyozta Virág Barnabás. Majd rögtön jelezte: a jegybank a következő hónapokban is biztosítja a devizalikviditási igényt az energiaszámlák kifizetéséhez.
A monetáris tanács folyamatosan értékeli a beérkező adatokat, a kockázatok fokozódása esetén kész megtenni minden lépést
– fogalmazott Virág Barnabás. A globális inflációs csúcson már túl lehetünk az MNB alelnöke szerint, ugyanakkor a nemzetközi konjunktúra érdemi lassulása csak most következik.
A hazai adatokra rátérve Virág Barnabás azt mondta, hogy a havi átárazások mértéke továbbra is magas. Volt egy csökkenő trend, de most ismét magas értéket mutat, amiben meghatározó az élelmiszerárak gyors emelkedése. A decemberi inflációs adat bizonyosan emelkedik – mondta, hozzátéve, hogy érdemi lassulásra csak 2023 közepén lehet számítani, de aztán jövő év végére egy számjegyű lehet az infláció.
Az alelnök egy új elemzésre hívta fel a figyelmet, miszerint a vállalatok a költségek emelkedésénél nagyobb áremelést hajtottak végre több szektorban. Az ár-bér spirál elemzése mellé egy új fogalmat is be kell építeni, ez a profit húzta infláció.
Az utolsó negyedévben a magyar gazdaság tovább hűlt – mondta a szakember –, ezek alapján negyedéves összevetésben negatív dinamikára lehet számítani, ami a következő év első felében velünk marad. Az ipari termelésről elmondta, hogy egy ideje leszakadt a német ipartól, az elmúlt években jelentős exportkapacitások épültek ki, ezek többletnövekedést biztosítanak a szektornak. A belső kereslet csökken, de 2023-ban a nettó exportnak köszönhetően pozitív maradhat a növekedés.
