A növekedésről Virág Barnabás elmondta, pozitív előjelű lehet, 2024-ben egy újból élénkülő gazdasági környezetre számítanak, 2025-re 3,5 százalékos növekedéssel terveznek. A munkaerőpiaccal kapcsolatban elmondta: stabil, és ebben nem látnak érdemi változást, a korábbiakhoz képest kisebb kilengések várhatóak.
Az új exportkapacitásoknak köszönhetően a külpiaci részesedésünk erősödhet. Elindult a folyó fizetési mérleg egyenlegének javulása is – folytatta az MNB alelnöke a Vg.hu tudósítása szerint. Kiemelte: az energiaárak csökkenése és a beruházási, valamint a fogyasztási dinamika lassul, így a gazdaság importigénye mérséklődik. Összességében a jegybanknál úgy látják, hogy a szeptemberinél kedvezőbb képet mutat a folyó fizetési mérleg egyenlege.
A szigorú monetáris kondíciók fenntartása indokolt a monetáris tanács értékelése szerint, ezért hagyta az alapkamatot változatlanul 13 százalékon, és indokolt az egynapos betéti kamat 18 százalékos szintje is – hangsúlyozta Virág Barnabás. Majd rögtön jelezte: a jegybank a következő hónapokban is biztosítja a devizalikviditási igényt az energiaszámlák kifizetéséhez.
A monetáris tanács folyamatosan értékeli a beérkező adatokat, a kockázatok fokozódása esetén kész megtenni minden lépést
– fogalmazott Virág Barnabás. A globális inflációs csúcson már túl lehetünk az MNB alelnöke szerint, ugyanakkor a nemzetközi konjunktúra érdemi lassulása csak most következik.
A hazai adatokra rátérve Virág Barnabás azt mondta, hogy a havi átárazások mértéke továbbra is magas. Volt egy csökkenő trend, de most ismét magas értéket mutat, amiben meghatározó az élelmiszerárak gyors emelkedése. A decemberi inflációs adat bizonyosan emelkedik – mondta, hozzátéve, hogy érdemi lassulásra csak 2023 közepén lehet számítani, de aztán jövő év végére egy számjegyű lehet az infláció.
Az alelnök egy új elemzésre hívta fel a figyelmet, miszerint a vállalatok a költségek emelkedésénél nagyobb áremelést hajtottak végre több szektorban. Az ár-bér spirál elemzése mellé egy új fogalmat is be kell építeni, ez a profit húzta infláció.
Az utolsó negyedévben a magyar gazdaság tovább hűlt – mondta a szakember –, ezek alapján negyedéves összevetésben negatív dinamikára lehet számítani, ami a következő év első felében velünk marad. Az ipari termelésről elmondta, hogy egy ideje leszakadt a német ipartól, az elmúlt években jelentős exportkapacitások épültek ki, ezek többletnövekedést biztosítanak a szektornak. A belső kereslet csökken, de 2023-ban a nettó exportnak köszönhetően pozitív maradhat a növekedés.
Az MNB-nél úgy látják, hogy a 13 százalékos alapkamatszint kezeli a fundamentális inflációs folyamatokat. Az év végén meghirdetett eszközökkel folytatják a likviditásszűkítést, így megtartják a devizaswap-tendereket és a diszkontkötvények-aukciókat. A jövő év első felében nem várható érdemi csökkenés, csak a nyártól. A növekedésről Virág Barnabás azt mondta, hogy a belső kereslet alkalmazkodik az inflációs környezethez, ezért is az export lehet a növekedés motorja, ami plusztartományban maradhat, majd 2024-től visszatérhet a kiegyensúlyozottabb növekedés.
Erőteljes az élelmiszerek drágulása
Az MNB közleménye szerint a hazai GDP 2022-ben 4,5–5,0 százalékkal, 2023-ban 0,5–1,5 százalékkal, 2024-ben 3,5–4,5 százalékkal, míg 2025-ben 3,0–4,0 százalékkal bővül. 2022 novemberében az éves összevetésben számított infláció 22,5, a maginfláció 23,9 százalék volt. Az infláció növekedését döntően az élelmiszerár-emelkedés gyorsulása magyarázta.
Borítókép: Illusztráció (Fotó: Móricz-Sabján Simon)
