Az Európai Bizottság tavasz óta az unió orosz energiaimportjának leépítését sürgeti. A brüsszeli tisztségviselők azzal érvelnek a szankciók kiterjesztése mellett, hogy az energiaszállítások korlátozásával Oroszország – Európának elviselhető költségek árán – rákényszeríthető a háború lezárására, és hogy a többségi társadalom egyetért ezekkel a törekvésekkel. Az európai polgárok szerint azonban az orosz olaj- és gázszállítások tiltásának több kára lesz, mint haszna Európában – derül ki a Századvég elemzéséből.
Bár az orosz–ukrán háború februári kirobbanását követően az európai politikai elit még egységesen ellenezte az orosz energiaszállítást érintő szankciókat, a tavaszi időszak végére számos tisztségviselő megváltoztatta korábbi véleményét.
A fordulat egyik motorja az Európai Bizottság volt, ami – több uniós ország, köztük Magyarország kritikái ellenére – nyár elejére elfogadtatta a tagállamokkal a szilárd tüzelőanyagokra és a tengeri úton érkező olajszállítmányokra vonatkozó embargót, és azóta a gázszállítások korlátozásán dolgozik.
Az európaiak szerint káros az orosz olaj- és gázszállítások tiltása
Brüsszel legfontosabb érve az energiaembargó mellett, hogy az intézkedések elviselhető európai költségek árán rákényszerítik majd Oroszországot a háború mielőbbi lezárására, azaz a konfliktus végével járó hasznok meghaladják a szankciókkal járó károkat. Mivel a háború intenzitása lassan tíz hónapja egyre csak fokozódik, a szankciók haszna megkérdőjelezhetővé vált. Ezzel párhuzamosan a kereskedelmi konfliktus hatására az unió gazdasága válságba került, és ennek már jelenleg is rendkívüli társadalmi költségei vannak.
A folyamatok hatásai az európai közvéleményben is markánsan megjelennek.
A Századvég által készített kutatás alapján az Európai Unió tagállamaiban a választ megjelölő felnőtt lakosság több mint kétharmada egyetért azzal, hogy az orosz olaj és gáz tiltásával járó károk meghaladják az intézkedés hasznait Európában.
Csak a lengyelek tartják hasznosnak az energiaembargót
Az olaj- és gáztilalmat – Lengyelország kivételével – valamennyi tagállam felnőtt lakosságának nagyobb része inkább károsnak tartja, és az országok több mint felében az arány legalább 70 százalékos. Az elutasítottság Magyarországon – Németországgal holtversenyben – a tizedik legmagasabb, 72 százalék. Sokatmondó, hogy az Európai Bizottság érvelésével még a szélsőségesen szankciópárti, balti államokban élő polgárok többsége sem ért egyet.
Lengyelország az egyetlen olyan tagállam, amelynek eredményei – az ország történelmi előzményei, földrajzi elhelyezkedése és az orosz energiaszállításoknak való alacsony kitettsége miatt – támogatják a brüsszeli érvet.
Azonban a lengyel lakosság esetében is csak egy szűk, 52 százalékos többség nyilatkozott úgy, hogy az orosz olaj és gáz tiltásának hasznai meghaladják majd a költségeket.
Borítókép: illusztráció (Fotó: Bloomberg)
