A pénzromlás ütemének gyorsulása ellen a világ jegybankjai az óév során egymás után változtattak, többségük szigorított monetáris politikáján, elsősorban az alapkamatok emelésével – foglalja össze az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány elemzése. A jegybanki kamatkondíciók emelése több csatornán keresztül lassítja az inflációt, ám ennek reálgazdasági ára is van: visszafogja az aktivitást. A világgazdaság lassulásával kapcsolatos jeleket már 2022 második felétől lehetett érzékelni – mutatott rá Erdélyi Dóra senior elemző, hozzátéve: ugyanakkor jegybankonként találkozhattunk az alapkamat-emeléstől eltérő monetáris eszközökkel is, például a jegybankmérleg csökkentésével.
A nemzetközi monetáris folyamatokat globálisan is meghatározó amerikai jegybank szerepét betöltő Fed 2022. március óta több lépésben 425 bázisponttal (azaz 4,25 százalékponttal) emelte az irányadó kamatokat: év elején 0–0,25, év végén 4,25–4,50 százalékos volt a jegybanki kamatsáv az Egyesült Államokban.
A jegybank decemberi előrejelzése szerint 2023-ban is folytatódhat a kamatemelés a tengerentúlon. Elindult a jegybankmérleg leépítése is, a Fed 380 milliárd dollárt szívott ki a gazdaságból, lassítva az árnövekedést – mutat rá a senior elemző.
Az Európai Központi Bank (EKB) a többi jegybankhoz képest később, csak 2022 júliusában lépett a kamatemelés útjára, az év során a Fednél kisebb mértékben, összesen 250 bázisponttal (2,5 százalékponttal) növelte a kamatokat (az irányadó ráta 0-ról 2,5 százalékra nőtt).
Továbbá az EKB március végén lezárta a pandémia során bevezetett eszközvásárlási programját, július 1-jétől pedig a hagyományos eszközvásárlási program nettó vásárlásait is. Majd decemberben bejelentette, hogy 2023 márciusától elindítja a mérlegszűkítést, azaz a lejáró értékpapírokból származó jövedelmet már nem fekteti be újra.
A globálisan meghatározó jegybankok közül a kamatemelést elsőként, 2021 végén a Bank of England (BoE) indította el 3,5 százalékig, s ahol a folyamat még nem ért véget.
A Magyar Nemzeti Bank (MNB) 2021 júniusában kezdte kamatemelési ciklusát az infláció gyorsulása miatt, és egészen 2022 szeptemberéig havi rendszerességgel szigorított a kamatfeltételeken.
A hazai központi bank az alapkamatot 0,6-ról 13 százalékra emelte, és szeptembertől év végéig ezen nem is változtatott. A szigorítást viszont a likviditás szűkítésén keresztül, egyéb monetáris politikai eszközökkel folytatta.
Az MNB október 1-jétől a bankoknak meghatározott kötelező tartalékráta emelésével, a rendszeres jegybanki diszkontkötvény-aukciókkal és egy hosszabb futamidejű betéti eszköz elindításával szűkítette a forint mennyiségét a gazdaságban. Továbbá október közepén bevezették az egynapos betéti gyorstendert is, szintén a likviditás lekötésére és a pénzpiaci stabilitás erősítésére, 18 százalékos kamat mellett – sorolja Erdélyi Dóra. Mindezeken felül az MNB az év végéig közvetlenül biztosítja a nettó energiaimport fedezése kapcsán felmerülő jelentősebb devizalikviditási igényt (ahogy 2023 elején is).
Régiónkban a cseh jegybank 2021 júniusától növelte az alapkamatokat, idén júniusban hét százalékon állt meg, a lengyel jegybank 2021 őszén kezdte a szigorítást, idén szeptemberig 0,1-ről 6,75 százalékig emelte az irányadó kamatot. A román jegybank a lengyellel egy időben lépett először, s idén novemberig 1,25-ről 6,75 százalékig növelte az alapkamatot.
Összességében míg a régióban hét százalék körüli irányadó kamatokkal találkozhatunk, addig Magyarországon 13 százalékossal.
Borítókép: Illusztráció
