Egyre kelendőbbek az őstermelők portékái

Több mint háromszáz helyszínen árulnak a helyi termelők, a támogatások is segítik a térhódítást.

Kübekháza Piac és Falu Képek. 20201024 Kübekháza Fotó Bach Máté Magyar Nemzet Fotó: Bach Máté

Aranykorukat élik a termelői piacok hazánkban, az elmúlt években tucatjával jöttek létre az ország különböző pont­jain a helyi árusítóhelyek, amelyek egyre népszerűbb, megbecsültebb színterei a helyi termelők és vásárlók közösségének. Mindez részben annak köszönhető, hogy egyre több helyi termelő, kistermelő van az országban, illetve hogy a magyar emberek is egyre inkább keresik a hazai termékeket. A friss áru mellett a termelői piacok másik nagy előnye, hogy erősítik a helyi közösségeket, személyes kapcsolat alakul ki vásárló és eladó között.

Az Agrárminisztériumtól kapott tájékoztatás szerint az elmúlt időszakban megháromszorozódott a termelői piacok száma Magyarországon. A tíz évvel ezelőtti százhúsz helyi piac mellett ma már több mint háromszáz helyszínen várják a vásárlókat a termelők.

A kormány még tíz évvel ezelőtt, 2012-ben határozta meg jogszabályi keretekkel a termelői piac fogalmát. A jogszabályi rendelkezés szerint a termelői piacok – a kereskedői piacokhoz képest – könnyített feltételekkel üzemeltethetők, de csak kistermelők értékesíthetik ott a saját gazdaságukból származó mezőgazdasági és élelmiszeripari termékeiket. Az Agrárminisztérium javaslatára a kistermelők ráadásul ma már nemcsak a lakóhelyük negyven kilométeres körzetében és a fővárosban értékesíthetik portékáikat, hanem – a friss hústermékek kivételével – bárhol az országban kínálhatják a termékeiket. A helyi piacok térhódítását a jogszabályi környezet változása mellett a támogatások is elősegítették.

A Vidékfejlesztési program keretében 2020 őszén indult el a helyi piacok fejlesztését célzó pályázat. A minisztérium adatai szerint a felhívásra 362 kérelem érkezett be, mintegy 27,69 milliárd forint értékben. Máig összesen 146 pályázat volt sikeres, a kifizetett támogatás pedig eléri a 11,58 milliárd forintot.

Az úgynevezett rövid ellátási láncok támogatása a januártól induló új támogatási rendszerben is prioritást élvez majd. A tárcától kapott tájékoztatás szerint a korábbihoz hasonló pályázati lehetőségekre számíthatnak az érintettek, a piacok és vásárterek létrehozásához és felújítására is lesz elérhető forrás.

Az elmúlt években az ügyeskedőknek is feltűnt, hogy a helyi termelői pia­cokon nagyobb bizalommal fordulnak az árusokhoz a vásárlók, s adott esetben akár többet is hajlandók fizetni egy adott áruért, ha tudják – vagy azt gondolják –, hogy őstermelőtől származik.

A Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) dolga, hogy kiszűrje a nem jogszerűen árusítókat a helyi piacokról. A hatóság tapasztalatai szerint a piacszervezők sokszor olyanokat is beengednek a piacra, akik nem őstermelőknek, hanem elsősorban kereskedőnek számítanak.

Az ellenőrzések során pont az ilyen „ügyeskedők” kiszűrésére tart mindig szemlét a hatóság az őstermelők esetében a termelés helyén is. A Nébih egyébként csak az idén eddig mintegy 150 zöldség-gyümölcs forgalmazót ellenőrzött a termelői piacokon, ezt a számot pedig tovább növeli majd az év végéig tartó kiemelt szezonális ellenőrzési akció is.

Borítókép: Illusztráció (Fotó: Havran Zoltán)