Számos kihívással kellett megküzdeniük az idén a hazai állattartóknak. Az aszály miatt egekbe szökő takarmányárak, a rezsiköltségek és a hitelkamatok drasztikus emelkedése mellett a piacok kiszámíthatatlansága is nagy fejtörést okozott az ágazat szereplőinek. Wagenhoffer Zsombor, a Magyar Állattenyésztők Szövetségének elnöke szerint a tejágazatot viselte meg legkevésbé a mögöttünk hagyott év, legtöbbet pedig a sertéstartók veszítettek. A magyar bárány ára jóval az uniós árszint felett volt egész évben, de a gyenge szaporasági eredmények és az aszály miatt kiégett legelők és takarmányhiány miatt a juhászok sem lehetnek boldogok. A húsmarhatartók jövedelmi helyzete pedig a viszonylag magas felvásárlási árak ellenére is romlott.
– Ha csak a mostani felvásárlási árak szintjét néznénk, akkor azt hihetnénk, hogy annyira nincs nagy baj, hiszen a tavalyihoz képest minden ágazatban jelentős mértékben nőttek. Igen ám, de ez az emelkedés sok esetben nem akkor és nem olyan mértékben történt, mint amikor és ahogyan a költségek, az infláció és a hitelkamatok megugrottak – hívta fel lapunk figyelmét a főtitkár.
A szakember szerint ez a fáziskésés nagyon sokba került a termelőknek, ráadásul a dömpingáron az országba érkező német és spanyol sertéshús is komoly kárt okozott az ágazatnak, hiszen a belföldi felvásárlási árakat is lejjebb szorította.
Az energiaköltségek drasztikus emelkedésével kapcsolatban elmondta: most úgy tűnik, a rekord árakon túl vagyunk, csökkenő a tendencia, de nagy bizonytalanság jellemzi az áram és a gázpiacot, ami a hosszabb távú fix áras szerződések ellen szól. Az energiaárak összességében magasabb – a békeidőhöz képest legalább kétszeres – árszinten fognak stabilizálódni.
A takarmány már év elején drága volt, az év folyamán pedig a korán jött és sokáig tartó aszály miatt nem is az ára volt a fő kérdés, hanem az, hogy van-e, lesz-e elég ennivaló a jószágnak. Emiatt egyes tejtermelők kénytelenek voltak másik megyéből tömeg-, és szálastakarmányt vásárolni. Wagenhoffer Zsombor szerint tovább nehezíti a helyzetet, hogy a nyár végén meghirdetett tömegtakarmány-szállítási támogatások kifizetése nagyon lassan halad.
A szakember szerint a hazai gyepek állapota is nyugtalanító. Szomorú kép rajzolódott ki a több mint 23 ezer hektáron a Magyar Állattenyésztők Szövetségével és a Nemzeti Agrárgazdasági Kamarával közösen létrehozott gyepgazdálkodási munkacsoport tagjai és sok száz gazda közreműködésével elvégzett terepi felmérés eredményeiből.
– Bízunk benne, hogy folytathatjuk a munkát, és munkacsoportunk szakmai iránymutatásai alapján a legelőkön, réteken, kaszálókon kialakulnak a fenntartható gazdálkodási rendszerek, és elkészül az országos gyepnyilvántartási rendszer is – jegyezte meg Wagenhoffer Zsombor.
Kellemetlen meglepetésként érte az ágazatot az egyes állatbetegségek megelőzésére, illetve leküzdésére nyújtott támogatás felfüggesztése. – A döntésnek rossz üzenete van, hiszen nemcsak egy-egy gazda érdeke a mentesítések és állategészségügyi szűrővizsgálatok elvégzése – amik amúgy komoly költséget jelentenek –, hanem az egész ország érdeke. Bízunk benne, hogy novemberben beküldött javaslatainkat az Agrárminisztériumban komolyan veszik, és nem csökkentik, hanem kiegészítik a forráskeretet – tette hozzá a MÁSZ főtitkára.
Borítókép: Illusztráció (Fotó: Békés Megyei Hírlap/ Imre György)
