Harc folyik a munkavállalókért a Balkánon

Egyre nagyobb probléma a munkaerőhiány a Balkán-félsziget államaiban. Eleinte csak pár szektort érintett a jelenség, de az utóbbi időben már több szakmában is szembesültek a helyzettel. Mindezt csak súlyosbítja, hogy Németország gyakorlatilag elszipkázná a térség munkavállalóit, akiknek könnyebben és nagyobb számban engedélyezi a bevándorlást – írta a V4NA nemzetközi hírügynökség.

Restaurateurs call for permanently low value-added tax Fotó: BERND WEISSBROD

Mesteremberekből és vendéglátósokból (szakácsokból és pincérekből) van a legnagyobb hiány, de az építő- és feldolgozóiparban is elkél a többletmunkaerő a Balkán-félsziget államaiban. A probléma elsősorban Horvátországot, Szerbiát, valamint Montenegrót érinti, ezekben az országokban tapasztalható a külföldi munkavállalók számottevő növekedése is.

Horvátországnak jelenleg kétszázezer dolgozóra lenne szüksége. Az uniós ország korábban a régióból, vagyis Bosznia-Hercegovinából, Albániából, Szerbiából csábította oda a munkavállalókat, ez a forrás azonban kiapadni látszik, így a horvátok kénytelenek újabb országok felé fordulni. Szerbiában 2020-ban ugrott meg az igénylések száma.

Addig évente 1500–2000 ilyen dokumentumot adtak ki külföldieknek a szerbiai hatóságok, 2020-ban azonban a szám mintegy 13 ezerre nőtt.

Az is bevett gyakorlattá vált, hogy a külföldiek még otthon elindítják az engedély beszerzését, így amikor Szerbiába érnek, azonnal munkába is állhatnak.

Montenegróban is hasonlóan alakulnak a mutatók: ott 2021 első kilenc hónapjában 9800 tartózkodási és munkavállalási engedélyt adtak ki külföldieknek, akik a vendéglátás mellett főként az építőiparban helyezkedtek el. A dolgozók többsége az adatok szerint Kínából, Törökországból, Azerbajdzsánból, Nepálból, Indiából és Vietnamból érkezik a régióba.

A balkáni országok félelme, hogy munkaerő nélkül maradnak, nem alaptalan: egyrészt jelentősen fogy a lakosok száma – Horvátországban csaknem tíz, Szerbiában hét százalékkal csökkent a népesség egy évtized alatt. Másrészt a helyzetet tovább súlyosbíthatja, hogy a német kormány egyszerűsíti az ottani munkavállalást. Ezzel évente négyszázezer külföldit, köztük a Balkánról érkezőket juttat kereseti lehetőségekhez. Az európai ország ugyanis azzal próbálja meg saját demográfiai és gazdasági nehézségeit enyhíteni, hogy külföldről csábít oda szakképzett embereket.

A balkáni országok megállítanák vagy visszafordítanák a munkavállalók külföldre vándorlását. A kormányok azon dolgoznak, hogy maradásra bírják az embereket, nagyobb fizetéseket, illetve jobb munkakörülményeket igyekeznek biztosítani.

Szerbiában például öt-tízezer autószerelő hiányzik. A kereslet nagy rájuk, így a mesterek bére is megemelkedett. Egy jó szakember ebben a munkakörben most már akár 1200 eurót is megkereshet.

Az otthon maradó munkavállalóknak tehát előnyt is jelenthet az, hogy hiány keletkezik az adott szektorban a szakemberekből. A V4NA-nak korábban egy vízvezeték-szerelő és egy szobafestő is beszélt arról, hogy ők jobban járnak azzal, hogy kisebb a konkurenciájuk Szerbiában. Mint fogalmaztak, válogathatnak a megrendelések közül, s legalább annyit tudnak félretenni a hó végén, mint ha külföldön dolgoznának.

Otthon nem kell lakbért fizetniük, a rezsiköltségük is alacsonyabb, valamint fontos szempont még, hogy a családjukkal lehetnek.

A V4NA korábban arról is beszámolt, hogy több olyan érintett is van, akinek németországi álma az egyik napról a másikra semmisült meg. Megtörtént, hogy az ingatlanjuk bérleti díját harmadával megemelték, bérüket pedig ugyanennyivel csökkentették egyik napról a másikra. Ráadásul a munkahelyükre minden nap egy órát kellett autózniuk, ami időben és pénzben is sokat elvett – pláne, mióta jelentősen megemelkedett az üzemanyagok ára. Kiszámolták: ha visszatérnek Szerbiába, és munkát vállalnak akár napszámosként is, több pénzük és szabadidejük marad, ráadásul megszabadulnak az állandó stressztől és bizonytalanságtól, ami az utóbbi években mindannyiukat megviselte.

Borítókép: illusztráció (Fotó: Europress/AFP)