Mesteremberekből és vendéglátósokból (szakácsokból és pincérekből) van a legnagyobb hiány, de az építő- és feldolgozóiparban is elkél a többletmunkaerő a Balkán-félsziget államaiban. A probléma elsősorban Horvátországot, Szerbiát, valamint Montenegrót érinti, ezekben az országokban tapasztalható a külföldi munkavállalók számottevő növekedése is.
Horvátországnak jelenleg kétszázezer dolgozóra lenne szüksége. Az uniós ország korábban a régióból, vagyis Bosznia-Hercegovinából, Albániából, Szerbiából csábította oda a munkavállalókat, ez a forrás azonban kiapadni látszik, így a horvátok kénytelenek újabb országok felé fordulni. Szerbiában 2020-ban ugrott meg az igénylések száma.
Addig évente 1500–2000 ilyen dokumentumot adtak ki külföldieknek a szerbiai hatóságok, 2020-ban azonban a szám mintegy 13 ezerre nőtt.
Az is bevett gyakorlattá vált, hogy a külföldiek még otthon elindítják az engedély beszerzését, így amikor Szerbiába érnek, azonnal munkába is állhatnak.
Montenegróban is hasonlóan alakulnak a mutatók: ott 2021 első kilenc hónapjában 9800 tartózkodási és munkavállalási engedélyt adtak ki külföldieknek, akik a vendéglátás mellett főként az építőiparban helyezkedtek el. A dolgozók többsége az adatok szerint Kínából, Törökországból, Azerbajdzsánból, Nepálból, Indiából és Vietnamból érkezik a régióba.
A balkáni országok félelme, hogy munkaerő nélkül maradnak, nem alaptalan: egyrészt jelentősen fogy a lakosok száma – Horvátországban csaknem tíz, Szerbiában hét százalékkal csökkent a népesség egy évtized alatt. Másrészt a helyzetet tovább súlyosbíthatja, hogy a német kormány egyszerűsíti az ottani munkavállalást. Ezzel évente négyszázezer külföldit, köztük a Balkánról érkezőket juttat kereseti lehetőségekhez. Az európai ország ugyanis azzal próbálja meg saját demográfiai és gazdasági nehézségeit enyhíteni, hogy külföldről csábít oda szakképzett embereket.