Németországban egyre jobban érezhető a munkaerőhiány, az elkövetkező években azonban a helyzet drámai romlással fenyeget. A nürnbergi székhelyű Foglalkoztatáskutató Intézet (IAB) tanulmánya szerint 2035-ig hétmillió munkavállaló veszhet el, ha nem születnek ellenintézkedések.
– 2035-re Németország a demográfiai változások miatt hétmillió munkavállalót veszít, és ezzel a munkaerőpiac hetedét – jelentette ki Enzo Weber, az IAB kutatója, a tanulmány négy szerzőjének egyike, aki felhívta a figyelmet arra is, hogy ez a tendencia megállítható, ha Németország minden eszközt megragad az idősebbek munkában tartása, a nők szakmai fejlődésének erősítése, a bevándorlók bevonzása és integrálása és a születési ráta növelése érdekében.
A probléma egyébként már a koronavírus-járvány óta fennáll, amikor sokan elveszítették a munkájukat, ezért máshol vállaltak állást, a pandémia utáni időszakban pedig néhány ágazatba nem tudták visszacsalogatni az embereket.
A problémát súlyosbítja, hogy nemsokára nyugdíjba vonul az úgynevezett baby boom korosztály, vagyis akik 1945 és 1965 között születtek. Németországban a baby boom sajátos módon zajlott le. A születések száma a háború utáni közvetlen időszakban kezdetben meglehetősen alacsony volt, és csak az 1950-es évek első felében érte el az évi 1,1 milliós szintet. Ezután azonban – 1963-ban és 1964-ben – ugrásszerű növekedés következett be, mintegy 1,4 millióra nőtt a születések száma – idézte fel a kölni székhelyű IW kutatóintézet.
A törvényes nyugdíjbiztosításban az általános korhatárt feltételezve 2022-ben csak az 1956-os születési évjáratnak kellene nyugdíjba vonulnia a munkából.
Valójában azonban a munkaképes lakosság nagy része néhány évvel korábban fog kilépni a munkaerőpiacról, így a baby boomerek nyugdíjba vonulása sokkal előrehaladottabb, mint azt előzetesen várni lehetett – legalábbis az IW kutatói szerint.
A szakemberek megjegyzik, hogy Németország egy olyan fejlődés elején van, amely valószínűleg csak a 2030-as években éri el a csúcspontját. Nemcsak a korkülönbségek fognak növekedni a munkaerőpiacon 2030-ig, hanem az ebből adódó jellegzetességek is tovább élesednek.
A munkaerőpiac jelenlegi helyzete szempontjából fontos egy másik, kevésbé súlyos, de Németországra jellemző demográfiai fejlemény. Az 1990-es évek végén és a 2000-es években a születések száma jelentősen csökkent, 2009-ben mindössze 670 000-re, 2011-ben pedig 660 000-re. A teljes termékenységi ráta 1994-ben érte el a legalacsonyabb értékét (1,24), és az 1990-es évek vége óta alacsony szinten, 1,3 és 1,4 gyermek/nő között ingadozott. Ebből a generációból tehát a vállalatok és cégek nem számíthatnak jelentős számú munkaerőre.
Borítókép: illusztráció (Fotó: Pexels)
