A közeg, ami jellemez minket, sokkal inkább egy háborús gazdasági közeg jellegzetességeit mutatja – mondta Virág Barnabás, a Magyar Nemzeti Bank alelnöke a Aegon Magyarország Befektetési Alapkezelő Zrt. Infláció, stagfláció, recesszió – Mire számíthatunk 2023-ban? című rendezvényén. A jegybankár szerint egy ilyen időszakban kell megtalálni azt a gazdaságpolitikát, amivel a stabilitást meg tudjuk őrizni a növekedési képességgel együtt.
A Vg.hu beszámolója szerint a növekedési várakozásokról elmondta: általános az a kép, hogy lényegesen alacsonyabb növekedés a jellemző minden térségre, szemben a 2008-as válsággal, amikor az ázsiai régió támaszt tudott adni a növekedésnek.
A 2023-as év tekintetében a tendenciák romlottak, kifejezetten alacsony növekedési előrejelzések láthatók Európában. Kínában négy és öt százalék között prognosztizálják a növekedés ütemét, korábban folyamatosan tíz százalék körüli adatokat produkáltak, tehát ott is érdemi lassulás történt.
Kiemelte ugyanakkor, hogy a harmadik negyedéves GDP-adatok pozitív meglepetést okoztak Európában. Az alelnök szerint annak ellenére, hogy háborús közegben működik az európai gazdaság, jobban néz ki, mint amit azt előzetesen lehetett várni.
Hazánkkal kapcsolatban Virág Barnabás úgy fogalmazott: a recesszió esélye velünk van továbbra is, de talán nem lesz olyan súlyos. A növekedés idén négy-négy és fél százalékos lehet, 2023-ban egy százalék körül lesz, de sikerülhet elkerülni a mély recessziót Magyarországon.
Az inflációról szólva elmondta, jó eséllyel egy számjegyű lehet a mutató jövő év végén. Rámutatott: októberben több mint ötven országban regisztráltak kétszámjegyű inflációt. Szerinte egy új világ felé haladunk a magasabb inflációval, ennek oka, hogy a demográfia a munkaerőpiac ellen hat, ez emeli a béreket. Magyarországon is ezt látni, „a béreket emelni kell” – jegyezte meg.
Tartósan magasabb inflációs nyomásra kell felkészülni – mondta, hozzátéve, hogy a fiskális és a monetáris politikának ezt a folyamatot meg kell állítania, ehhez beruházásokra van szükség, amelyek javítják az energiahatékonyságot.
Közeleg azonban az inflációs fordulat szerinte, ugyanakkor jelezte, hogy a fordulat nem jelenti azt, hogy visszatérünk a korábbi alacsony inflációs közeghez. Ráadásul ami igazán probléma, hogy magas energiaár tartós növekedési és versenyképességi gondokat okozhat Európa számára, mivel Amerikában alacsonyabbak az árak. Európa a hatszoros áron veszi a gázt jelenleg, mint Amerika – emlékeztetett.
A régió kockázati megítélését különösen érzékenyen érinti a háború Virág Barnabás szerint. Egyrészt a földrajzi elhelyezkedésünkből is fakad, a befektetők ugyanis másképp kezelik a háborúhoz közel lévő országok. Másrészt a másik az energiakitettsége is magasabb ezeknek az országoknak. Magyarország energiaszámlája négy-ötmilliárd euró volt korábban, ez idén 15-16 milliárd lesz, ez magyarázza a folyó fizetési mérleg drasztikus romlását.
A gyorsan változó környezetben a régiós jegybankok összetett monetáris politikai stratégiát folytatnak, amelynek keretében a kamatlábak emelése mellett célzott eszközöket is alkalmaznak. A Magyar Nemzeti Bank lépéseiről elmondta, hogy Magyarország hajtotta végre a legnagyobb kamatemelést, 2021 júniusa óta 16 lépésben mintegy 12 százalékponttal emelte az irányadó rátáját.
Tartósan velünk maradhat a 13 százalékos alapkamat – mondta, hozzátéve, hogy az árstabilitásnak nincs alternatívája, továbbra is szigorú monetáris kondíciókra lesz szükség.
A teljes cikk ITT olvasható.
Borítókép: Virág Barnabás, az MNB alelnöke (Fotó: Magyar Nemzet/Kurucz Árpád)
