
A munkaerőpiaci szakértő kiemelte: egy 2017-es uniós felmérés szerint a hazai női önfoglalkoztatók 31 százaléka nyilatkozott úgy, hogy azért indították el a vállalkozásukat, mert megfelelő lehetőséget látnak benne. Ez a negyedik legnagyobb arány Bulgária, Olaszország és Málta után. Más országokban jóval nagyobb azoknak az aránya, akik jobb híján rákényszerültek a vállalkozásindításra. Nálunk meglepően kevesen vannak azok, akik azért indítottak vállalkozást, mert nem találtak alkalmazottként munkát. Ez megcáfolja azt a sokat hangoztatott téves gondolatot, hogy a magyarok kényszerből vállalkoznának, 2017 óta ráadásul egyre komolyabb munkaerőhiány jellemzi a munkaerőpiacot. Aki nálunk korábban kényszerből vállalkozott, az már találhatott magának kisebb kockázattal járó alkalmazotti állást.
Szalai Piroska szerint hazánkban az utóbbi években kimondottan magas azoknak az aránya, akik nagy növekedési potenciállal bíró szervezetekben dolgoznak. Ezek azok a vállalkozások, ahol évente tíz százalék feletti a létszámbővülés. A high-tech szférában, azaz a csúcstechnológiai iparban és a tudásintenzív szolgáltatások területén dolgozók aránya nálunk a negyedik legmagasabb egész Európában. Ez igaz a nők esetében is, mindössze Írország, Szlovénia és Észtország jár előttünk.
Figyelemre méltó tény, hogy a magyar startup vállalkozások társalapítói között a KSH szerint a nők aránya 2021-ben 23,7 százalék volt, míg az unió átlaga 15 százalék körül szokott lenni. Korábbi uniós elemzések szerint e területen Lengyelország után a második helyen álltunk. Nálunk a társalapítók kétharmadának van felsőfokú végzettsége és közel háromnegyedük 45 év alatti.




















Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!