Idén januárjában az építőipari termelés volumene a nyers adatok szerint 3,6 százalékkal elmaradt az egy évvel korábbitól – jelentette kedden a Központi Statisztikai Hivatal (KSH).
Az építményfőcsoportok közül az épületek építésének termelése 4,0, az egyéb építményeké 2,1 százalékkal csökkent. A szezonálisan és munkanaphatással kiigazított indexek alapján az építőipar termelése 5,0 százalékkal kisebb volt a decemberinél.
Az építőipari ágazatok közül az épületek építésében 7,8, az egyéb építmények építésében 0,7, a speciális szaképítésben 1,9 százalékkal kisebb lett a termelés.
A megkötött új szerződések volumene 28,0, ezen belül az épületek építésére kötött szerződéseké 23,2, az egyéb építmények építésére vonatkozóké 36,2 százalékkal esett vissza a 2022. januári, magas bázishoz képest.
Az építőipari vállalkozások január végi szerződésállományának volumene 18,2, ezen belül az épületek építésére vonatkozó szerződéseké 2,0, az egyéb építményekre vonatkozóké 29,6 százalékkal csökkent az előző év azonos időszakihoz viszonyítva – ismertette a KSH.
Januárban az építőipar teljesítménye kedvezőtlenül alakult: úgy éves, mint havi alapon visszaesett – kommentálta a friss adatokat Regős Gábor, a Makronóm Intézet vezető közgazdásza.
– Bár korábban a rendelésállomány tartotta magát, és ez alapján a mainál kedvezőbb adatokra számítottunk, azonban a bezuhanásban vélhetően mégis a kereslet mérséklődése tükröződik, amelyet elsősorban az állami megrendelések jelentős elmaradása magyaráz, bár a csökkenés az építőipar minden területét jellemezte. A mai adat jelentősen átrajzolja az iparág kilátásaira vonatkozó képünket is: míg decemberben a rendelésállomány csak 1,2 százalékkal maradt el az egy évvel korábbitól, addig január végén ennek mértéke már közel 20 százalékos volt. Ezen belül is különösen az egyéb építményeknél látszik lemaradás, ahol az állami megrendelések jelentősek, a vállalati megrendeléseknél a mérséklődés ennél kisebb mértékű. Számottevően, több mint negyedével csökkent az új szerződések volumene is, itt az épületek építése esetében is érdemi a visszaesés. Kérdés, hogy a rendelésállomány mérséklődése mennyire tartós vagy mennyire átmeneti – fogalmazott a közgazdász.
Szerinte a Baross Gábor hitelprogram segít a vállalkozásoknak forráshoz jutni, így ők a magas kamatkörnyezet ellenére is tudják folytatni beruházásaikat, ám az állami megrendelések elmaradása súlyosan érinti az ágazatot, amelynek ugyanakkor az elmúlt években a magas árak és a nagy volumen nyomán lehetősége volt tartalékolnia a nehezebb időkre. Az építőipar teljesítményének alakulása szempontjából döntő fontosságú az uniós források megérkezése vagy meg nem érkezése, hiszen ezek jelentős része valamilyen építkezést, beruházást finanszíroz – emelte ki Regős Gábor.
Borítókép: illusztráció (Fotó: Szabad Föld/Németh András Péter)
