Április közepén dönt a kormány az árstopok meghosszabbításáról. Bár idáig úgy tűnt, lezárul a rögzített árak kora Magyarországon, a kormányzati megszólalások alapján egyre nagyobb az esélye, hogy a kabinet további három hónappal kitolja az élelmiszerekre vonatkozó árstopot, amelynek jelenlegi határideje 2023. április 30. – írta a Világgazdaság.
Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter a múlt heti kormányinfón újságírói kérdésre válaszolva úgy fogalmazott, a kabinet fenntatja azokat az intézkedéseket, amelyek a drágulás mérséklését szolgálják, így az árstopok is addig maradnak, amíg érezhetően nem csökken az infláció.
– Feltehetően a kereskedelmi láncok nem egyik napról a másikra jelenítik majd meg a másfél év elmaradt áremelését a fogyasztói árakban, inkább fokozatosan térhetnek vissza a piaci árazáshoz – válaszolta lapunk megkeresésére Molnár Dániel, a Makronóm Intézet makrogazdasági elemzője. Ennek legfőbb oka szerinte, hogy egy hirtelen, drasztikus emelés jelentősen visszafogná a forgalmat, így pedig a gyorsan romlandó élelmiszereken (például a húsok) még nagyobb vesztesége lenne a láncoknak.
Kérdés emellett az is, hogyan zajlik majd a kivezetés, ha előre ismert lesz az árstopok végének dátuma, az ismételten felvásárlást eredményezhet, így pedig az árstopok utáni időszakban visszaeső kereslet is a gyors árkorrekció ellen hat – magyarázta az elemző.
Tekintettel arra, hogy a tojás az egyik árstopos termék, Molnár Dániel vonatkozó kérdésünkre azt válaszolta, a húsvét kiemelt időszak a tojáságazatban, az éves fogyasztás nagyságrendileg tíz százaléka ekkor zajlik, míg a forgalom nagyjából harmadával haladja meg a megelőző időszakét. Erre az ágazat szereplői általában készülnek is, így feltehetően idén sem lesz fennakadás ezen a téren.
Az inflációra az árstop kivezetése, illetve az átárazások végső soron kettős módon hatnak, ezért nem is befolyásolják azt érdemben az elemző szerint. Az árstopok némiképp lassították az inflációt, a termékek fogyasztói kosáron belüli súlyát figyelembe véve 1-2 százalékponttal, ugyanakkor a teljes inflációra gyakorolt hatásuk ennél kisebb lehetett, mivel a kereskedők igyekeztek az árstopok hatását áthárítani más termékekre. Az árstop kivezetésével az infláció kismértékben megugorhat, bár nem azonnal, mivel a kereskedelmi láncoknak nem áll érdekében egyik napról a másikra rászabadítani a piacra az áremelkedést. Ezt a hatást mérsékelheti továbbá, ha a cégek a forgalom fenntartása érdekében csökkentik azon termékek árát, amelyekre az árstop miatt elszenvedett veszteségük egy részét hárították. Emiatt nem számítunk rá, hogy a kivezetés miatt megtörne az infláció csökkenő trendje és év végére ne lassulna egy számjegyűre a pénzromlás üteme, akár egy április végi kivezetés miatt – fűzte hozzá Molnár Dániel.
A kabinet 2021 őszén vezetett be átmenetileg árstopot egyes alapvető élelmiszerek esetén, majd később arról is döntött, hogy kibővíti ezt az intézkedést: az árkorlátozás már a tyúktojásra és az étkezési burgonyára is vonatkozik, miközben a korábban megjelölt hét termékre változatlanul érvényes.
