Az MNB alelnöke elárulta, mikor zuhanhat látványosan az infláció

Összehangolt és fegyelmezett gazdaságpolitikával jó esély van az év végéig az egy számjegyű infláció elérésére – mondta a Vg-nek a Magyar Nemzeti Bank alelnöke. Virág Barnabás a pénzpiaci és reálgazdasági kilátásokról is beszélt az interjúban.

20211201 szentes coop elelmiszerbolt vasarlas illusztracio havran zoltan magyar nemzet Fotó: Havran Zoltán

A jegybank előrejelzéseinek megfelelően alakult a márciusi infláció. A korábbi számítások arról szóltak, hogy a januári tetőzés után inflációs plató várható, lassú lecsorgással. Két egymással ellentétes hatás érvényesül: az élelmiszer- és energiaár-infláció magas szintekről, de folyamatosan csökken, miközben a hagyományosan év elején átárazó szolgáltató ágazatokban január után márciusban is nagy áremelések történtek – mondta a Vg-nek Virág Barnabás, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) monetáris politikáért és pénzügyi stabilitásért felelős alelnöke.

Kemény feladatnak nevezte, hogy a húsz százalékot meghaladó inflációt egy éven belül sikerüljön leszorítani az egy számjegyű tartományba. Úgy látja ugyanakkor, hogy összehangolt és fegyelmezett gazdaságpolitikával jó eséllyel elérhető ez a cél az év végéig, sőt jövőre is jócskán tovább kell faragni az áremelkedések ütemén.

Mikor eshet jelentősen az infláció?

A világpiaci élelmiszerárak kilencedik hónapja csökkennek, helyreállt a globális szállítmányozási piac, és az európai energiapiacon is javult a helyzet. A jelenlegi inflációs közegben mindenki kétszer meggondolja, mit és mennyit vásárol, ami behatárolja az áremelési szándékokat, miközben a monetáris politika árleszorító hatásai is érvényesülnek – mutatott rá Virág Barnabás. Szerinte

áprilistól ütemet vált az infláció csökkenése, amit az év közepétől meredek dezinflációs pálya követhet.

Az inflációs pszichózis sok ágazatot ragadott magával, és ott is emeltek az árakon, ahol a költségek nem indokolták. A múlt év közepén ez már látszódott, és az év végére a hazai infláció közel ötöde ebből adódott – fejtette ki az MNB alelnöke, aki helyénvalónak és időszerűnek nevezte a Gazdasági Versenyhivatal aktív fellépését. Rámutatott: ezt a többletinflációt sürgősen ki kell venni a gazdaságból, ezért együttműködnek a versenyhatósággal az árazási anomáliák kiküszöbölésében.

Az infláció letörésével normalizálódhat a gazdaság működése is

A pénzpiacok stabilizálódásáról is beszélt Virág Barnabás. Emlékeztetett: a forint–euró árfolyam az elmúlt fél évben trendszerűen erősödött, a hosszú állampapírpiaci hozamok és a CDS-felárak csökkentek. Az idei év elején a lakossági megtakarítások ismét emelkedésnek indultak, ráadásul döntően forinteszközökben. A pénzpiaci stabilitás megőrzése a továbbiakban is kulcseleme marad az infláció elleni küzdelemnek – fogalmazott a jegybanki alelnök.

Virág Barnabás szerint egyre jobban beérik a monetáris politika dezinflációs hatása. 

A tartós iparcikkeknél márciusban már az árszintek csökkenését lehetett tapasztalni, és a mérések szerint áprilisban hasonló következhet be az élelmiszereknél is. 

A monetáris politika lépései másfél-két éves időtávon fejtik ki a legerőteljesebben a hatásukat – tette hozzá. Megalapozatlannak tartja azokat a véleményeket, amelyek a hitelpiac mostani helyzetét a 2008–2009-es válság utáni hitellefagyással állítják párhuzamba, mivel szerinte a magyar bankrendszer összehasonlíthatatlanul jobb állapotban van most, mint volt másfél évtizeddel ezelőtt. A hazai bankszektort

erős tőkehelyzet, egészséges mérlegszerkezet és bőséges likviditás jellemzi egy olyan közegben, amikor a nemzetközi bankpiacon ismét csapkodnak a hullámok. Vagyis azok a stabilitási problémák, amelyek a 2009 és 2013 közötti hitelvisszaesést okozták, most nincsenek jelen.

A hitelpiacok jelenlegi lassulását az alelnök általános jelenségnek tartja. Inkább a kivárás a jellemző ebben a helyzetben, mikor a magas infláció rontja a gazdasági növekedést és gátolja a hosszabb távú tervezést. Megemlítette, hogy a magyar vállalatok jelentős pénzügyi tartalékokkal rendelkeznek. A vállalati szektor likvid pénzügyi eszközeinek állománya a GDP 34 százalékára tehető, ami több mint másfélszerese a 2010-es értéknek. „Amint visszatérünk az alacsony inflációs közegbe, a reálgazdaságban és a hitelpiacainkon is visszatér a normális működés” – mondta a Vg-nek Virág Barnabás.

Borítókép: Illusztráció (Fotó: Havran Zoltán)