– Miért csak az utóbbi hetekben kezdtek csökkenteni? – tette fel a kérdést a közgazdász.
Lentner Csaba szerint a folyamat megértéséhez a hatósági árszabályozás bevezetéséhez kell visszanyúlni, amely a maga nemében kedvező, társadalmilag hasznos intézkedés volt.
„Ám az élelmiszeráruház-láncok a hatósági árszabályozást kijátszották. Mivel a hatósági árazott termékeknél nem tudtak árat emelni, így profitszerzési célzattal az úgynevezett helyettesítő termékekre magasabb haszonkulcsot tettek”
– emelte ki.
Lentner Csaba példaként említette, hogy:
a hatósági árszabályozás alá vont 2,8 százalékos zsírtartalmú tej helyettesítő terméke, az 1,5 százalékos tej esetében hetven-nyolcvan százalékos árdrágítástól sem riadtak vissza. Ugyanez történt a cukor-porcukor relációjában, s eljutottunk oda, hogy a sertéslapocka drágább lett, mint a sertéskaraj
– mutatott rá az NKE professzora. Kifejtette:
Ami pedig néhány hete tapasztalható, vagyis a húsz-negyven százalékos ármérséklés bizonyos termékeknél egyértelműen azzal magyarázható, hogy a kormány és a Gazdasági Versenyhivatal a körmükre koppintott.
Lentner Csaba szerint az ekkora mértékű ármérséklés egyértelműen az az árdifferencia, amely a forint árfolyamromlásán, és mindenféle energiaáremelkedésen túlmutat, vagyis a költségoldalon alá nem támasztott, indokolatlan árdrágítás.
A kereskedők most ármérséklésre kényszerülnek, hiszen a GVH ellenőrzései visszatartó erővel bírnak, másrészt a hamarosan működésbe lépő elektronikus árfigyelő rendszer biztosítja majd a transzparenciát. A fogyasztók pedig tájékozódni fognak, hogy melyik boltban olcsóbb a termék
– fejtette ki Lentner Csaba.




















Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!