Az energiaválság és a brüsszeli szankciók ellenére hazánkban volt tavaly a legnagyobb növekedés az órabérek terén a nem eurózóna-országok között – hívta fel a figyelmet Twitter-posztjában Orbán Balázs, a miniszterelnök politikai igazgatója. Hozzátette: ez kiemelkedő eredmény, de még több munka szükséges a magyar családok és munkahelyek megvédésének érdekében.
Az Eurostat, az unió statisztikai hivatala nemrég tette közzé az átlagos órabérek tavalyi évhez képesti emelkedését, a számokból kiderül: az Európai Unióban 4,4 százalékkal emelkedtek az átlagos órabérek tavaly 2021-hez képest. Az unió egészében 22,9 euró, míg az eurózóna országaiban 25,5 euró volt tavaly az átlagos bruttó órabér.
Az euróövezetben minden tagállamban nőttek az órabérek. Legkisebb mértékben Olaszországban, Máltán és Finnországban (2,3 százalékkal mindhárom országban), a legnagyobb mértékű emelkedést pedig Litvániában (13,4 százalék), Észtországban (8,8 százalék) és Horvátországban (8,7 százalék) regisztráltak.
Azon uniós országok körében, amelyek nem tartoznak az euróövezetbe, a nemzeti valutákban mért átlagos órabér szintén mindenhol növekedett, legnagyobb mértékben Magyarországon (16,4 százalék), Bulgáriában (15,5 százalék), Romániában (12,3 százalék) és Lengyelországban (11,7 százalék). A legkisebb mértékű növekedés Dániában (2,2 százalék) és Svédországban (3 százalék) volt tapasztalható.
A gazdasági tevékenység szerinti bontás alapján kiderül: tavaly az előző évhez képest az euróövezetben az órabérek és fizetések a nem üzleti ágazatokban 2,9 százalékkal, az üzleti szférában pedig 4,4 százalékkal emelkedtek. Utóbbin belül 3,9 százalékkal az iparban, 4,9 százalékkal az építőiparban és 4,5 százalékkal a szolgáltatásokban. Az EU-ban az órabérek és fizetések 3,2 százalékkal nőttek a nem üzleti ágazatok esetében és 4,9 százalékkal az üzleti gazdasági tevékenységek körében: 4,6 százalékkal az iparban, 5,2 százalékkal az építőiparban és 5,0 százalékkal a szolgáltatásokban.
Hazánkban egyébként januárban a teljes munkaidőben alkalmazásban állók bruttó átlagkeresete 528 ezer, a kedvezmények figyelembevételével számolt nettó átlagkereset 363 900 forint volt. A bruttó átlagkereset 16,1, a nettó átlagkereset 16 százalékkal magasabb volt, mint egy évvel korábban a Központi Statisztikai Hivatal legfrissebb adatai alapján. A reálkereset 7,6 százalékkal csökkent, a fogyasztói árak előző év azonos időszakához mért, 25,7 százalékos növekedése mellett.
– Az átlagos kereset már 2,6-szorosára nőtt 2010 óta. Ugyanakkor a háború és az elhibázott szankciók amellett, hogy károkat okoznak a gazdaságban, szankciós inflációt eredményeznek. Az infláció leküzdése és a gazdaság megvédése érdekében a kormány már húsz intézkedésről döntött, többek közt elindította a Baross Gábor-hitelprogramot, támogatja az energiaintenzív kis- és közepes vállalkozásokat, bevezette a kamatstopot és az élelmiszerárstopot, továbbá megvédi a rezsicsökkentést az átlagfogyasztás szintjéig – hívta fel a figyelmet a Gazdaságfejlesztési Minisztérium.
Borítókép: Hazánk regisztrálhatta a legnagyobb mértékű bruttó órabér-emelkedést tavaly a nem euróövezeti uniós országok között (Fotó: MTI/Kovács Tamás)
