A sima lángos ára a Balatonon a déli parton idén május elején jellemzően ezer forint körül alakult, míg az északin kilencszáz forintba került. Ez nagyjából megegyezik a tavalyi szezonális árakkal, ám a helyzet az, hogy saját tapasztalat szerint tavaly a szezonban volt olyan déli parti lángosozó, ahol már a simát is kétezerért adták, csakúgy, mint a fővárosban a fesztiválokon. Az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány adatai szerint a sajtos-tejfölös lángos ára a déli parton jellemzően 1300-1500 forint körül alakul, míg az északin ennél egy százassal olcsóbb.
Vagyis közel sem drágul annyira a termék, mint ahogy azt a sajtó beharangozta. Ennek egyik oka, hogy már az elmúlt négy év alatt – a tanulmány 2019-től vizsgálta az árakat – drasztikus áremelést hajtottak végre a parti büfék, amit a kutatócég a hamburger, a pontyszelet és a sült krumpli árváltozásával modellezett. A rántott pontyszeletnél az orosz–ukrán háború kirobbanásáig harmincszázalékos árnövekedés volt tapasztalható 2019 májusától, míg a hamburgernél csaknem ötvenszázalékos. 2019 májusától 2022 márciusáig ennyire nem volt magas itthon az élelmiszer-infláció. A sült krumpli árváltozása megfelelt az inflációnak, mivel az említett időintervallumban mindössze húsz százalékkal emelkedett. A háború kirobbanásának pillanatától a pontyszeletnél valamivel kevesebb mint negyvenszázalékos árnövekedés történt, a hamburgernél viszont ötven százaléknál is nagyobb. A sült krumpli ugyanakkor csaknem nyolcvanszázalékos árnövekedést produkált, ami elképesztő árváltozás. Hozzá kell tenni persze, hogy az árstopok kizárólag a magánszemélyekre vonatkoztak, a nagykereskedelmi árakban 20–75 százalékos növekedés volt tapasztalható, ami értelemszerűen megjelent a vendéglátóiparban. Ezekkel az árnövekedésekkel az említett három tételnél négy év alatt csaknem százszázalékos infláció volt tapasztalható, ami viszont végképp nincs összhangban a hazai élelmiszerár-változásokkal.
Forrás: Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány
Vannak azonban anomáliák, hiszen azok a büfék, amelyek rendszerint egész évben nyitva vannak és a helyieket szolgálják ki, jóval olcsóbbak és azonos minőséget kínálnak. Így fordulhat elő, hogy ezeken a helyeken a lángos, a fröccs vagy a sör nagyjából feleannyiba kerül, mint a parton vagy a városok központjában. Az ilyen helyeken még a lacikonyhás egytálételek is jelentősen olcsóbbak, emiatt itt minden korcsoport és minden vásárlói kategória megjelenik. Ezek a helyek jellemzően nem panaszkodnak a munkaerőre és a kereslet gyengeségére. Ugyanakkor itt is volt drágulás az utóbbi négy évben, viszont meg sem közelítették a 90-100 százalékos változást. A törzsközönség jellemzően nem is bírna el ilyen mértékű árnövekedést.
Borítókép: illusztráció. (Forrás: MTI Fotó: Marjai János)
