Folytatni kell a gazdasági fordulatot

Magyarország a versenyképességi fordulaton keresztül léphet újra a kijelölt növekedési pályára 2024-től Nagy Márton szerint. A gazdaságfejlesztési miniszter ismertette azokat a lépéseket is, amelyek segítségével mindez megvalósulhat.

Nagy Márton gazdaságfejlesztési miniszter képviselte Magyarországot az Európai Unió Bilbaóban megrendezett Versenyképességi Tanács ülésén július 24–25-én. A tárcavezető hazánk versenyképességéről kifejtette, hogy jelenleg Magyarországnak a legfontosabb feladatot az infláció letörése jelenti. A cél az, hogy a mutató egy számjegyű legyen, emellett pedig helyre kell állítani és hosszú távon is fenntartható pályára kell helyezni a növekedést. Az infláció leszorítása érdekében a kormány eredményes és hatásos intézkedésekről döntött, ilyen kötelező akciózás és online árfigyelő rendszer. Az uniós átlagot meghaladó, dinamikus, négy-ötszázalékos növekedés ismételt elérése és fenntartása érdekében azonban rövid távon helyre kell állnia a reálbérek és a fogyasztás növekedésének, valamint középtávon versenyképességi fordulatot kell végrehajtani.

A miniszter megállapította, hogy nagyon kedvezők a magyar gazdaság növekedési kilátásai. Szerinte hazánk a versenyképességi fordulaton keresztül léphet újra a kijelölt növekedési pályára 2024-től, és így válik folytathatóvá az a 2010-ben megkezdett gazdasági modell.

Ennek célja, hogy mindenki munkához jusson, a bérek növekedjenek, a családok megerősödjenek, miközben 2030-ra elérjük az uniós fejlettség 85-90 százalékát és az ország GDP-je 160 ezer milliárd forintra emelkedjen.

Nagy Márton felsorolta, hogy a versenyképesség érdemi növeléséhez milyen főbb területeken szükséges fordulatot végrehajtani. Fel kell gyorsítani a digitális és a zöldátállást, azaz duális, kettős transzformációra van szükség a gazdaságban. Tovább kell erősíteni az energiafüggetlenséget, 2030-ra pedig nullára kell csökkenteni a villamosenergia importját. Nagyobb ütemben kell átállni az Ipar 4.0 technológiáira, növelve a hazai ipar teljesítményét, a termelés hatékonyságát, a felhasznált technológia színvonalát, tovább erősítve a magyar high tech gyártást. Erőteljesen fokozni kell a kis- és középvállalkozói (kkv) szektor hatékonyságát és termelékenységét, amelynek érdekében meg kell erősíteni és fejleszteni kell a hazai kkv-k beszállítói láncokban betöltött szerepét. Emellett el kell érni, hogy minél több hazai vállalkozás lépjen ki az exportpiacra.

A miniszter szerint az extenzív gazdasági növekedést egyre inkább fel kell váltania az intenzív gazdasági növekedésnek, ennek érdekében jelentősen bővíteni kell a tudásalapú gazdaságot, a vállalkozások kutatás-fejlesztési és innovációs tevékenységét. Nagy Márton hangsúlyozta, hogy a családokat és a teljes foglalkoztatottságot meg kell védeni. Így vendégmunkások alkalmazása is kizárólag irányított, ellenőrzött, transzparens módon, a hazai munkaerőpiaci folyamatok és a demográfiai célokat figyelembe véve valósulhat meg. Az Országgyűlés által nemrég elfogadott törvény is ezt a célt szolgálja.

A tárcavezető hangsúlyozta, hogy csak úgy lehet visszatérni a növekedési pályára, ha a kamatok ismét alacsony szinten lesznek. Az infláció letörése és az egy számjegyű hitelkamatok megjelenése biztosíthatja a banki hitelezés, az egészséges hitelpiac működését. 

Az árfolyampolitika kapcsán a miniszter kiemelte, hogy az árfolyamot a piacnak kell meghatároznia. Ezért is rendkívül káros a gazdaságpolitikai döntéshozók részéről minden egyes, árfolyamszintre tett nyilvános utalás. 

– Az ilyen nyilvános kommunikáció téves percepciókat és várakozásokat gerjeszthet, ezáltal elbizonytalaníthatják a piacokat és a hazai vállalati szektort is – olvasható a minisztérium közleményében. 

Borítókép: Nagy Márton gazdaságfejlesztési miniszter (Fotó: MTI/Koszticsák Szilárd)