Jól látható, hogy a pandémia óta a veszélyek korába lépett a világgazdaság – fogalmazott Varga Mihály a Világgazdaságnak adott interjújában arra a felvetésre, hogy a Költségvetési Tanács számos kockázatot azonosított a jövő évi költségvetésben. A pénzügyminiszter elmondta: a testülettel egyetértettek abban, hogy az energiaárak, a háború, a világgazdaság változása, az európai versenyképesség gyengülése mind-mind olyan hatással lehet a magyar gazdaságra és a költségvetésre is, amit nagyon nehéz előre kiszámolni. „A tanács valóban fölhívta ezekre a figyelmet, de a javaslat ismeretében hozzájárulását is a megadta a büdzsé végszavazásához” – mondta.
Hiánycél és növekedés
Azt illetően, hogy nem túl optimista-e a jövő évre várt négyszázalékos gazdasági növekedés, elmondta: abból indulnak ki, hogy 2022–2023 két gazdaságilag nagyon nehéz év, de idén tavasszal már elindult egy fordulat, az idei év második felében pedig a gazdaság növekedési pályára fog állni, így 2024-ben már egy nagyobb ütemű, négy százalék körüli GDP-bővülés jó eséllyel elérhető.
Lendületesen jönnek a külföldi befektetések, a beruházási ráta az unióban a legmagasabb, az export rekordot dönt idén, a munkaerőpiac feszes. Elemzői egyetértés van abban, hogy erőteljes lesz a növekedés, ami megerősíti, hogy a magyar gazdaság kilátásai jók.
Jövőre elvben 2,9 százalékos hiánycéllal tervezték meg a költségvetést, ez azt sugallja, hogy gyakorlatilag visszatérünk a Covid előtti makroszámokhoz. Ennek kapcsán Varga Mihály elmondta: 2019-ben a következő évi költségvetést egyszázalékos hiánnyal és 4,5 százalék fölötti növekedéssel terveztük, az első két hónap így is alakult, ezt rombolta le a Covid-járvány. Ide fogunk visszajutni – mondta.
A 2024-es három százalék alatti hiánynál természetesen vannak kockázatok, de nem tartom irreálisnak, a makrogazdasági struktúra jó, a külső környezet remélhetőleg nem akasztja meg a kedvező folyamatokat – fogalmazott.
Az idei hiánycél teljesülésével kapcsolatban nem aggódik, hangsúlyozta, hogy ha szükséges, lépni fog a kormány, azonban ezt egyelőre nem látják indokoltnak. Ha a második félévben a gazdaság stabil növekedési pályára tud állni, akkor látok arra esélyt, hogy intézkedések nélkül is a 3,9 százalékos idei hiánycélt teljesítsük – fogalmazott.
Infláció és uniós források
A gazdaság első számú ellensége a magas infláció, ezért a kormány a jegybankkal közösen azon dolgozik, hogy év végére az áremelkedés üteme egy számjegyűre csökkenjen – mondta az inflációval kapcsolatban.
Bár korábban volt dilemma arról, hogy év végére vajon egy számjegyű lesz-e az infláció mértéke, most azt látni, ebben konszenzus van. Sőt, 6-8 százalék közötti előrejelzések is vannak. Maradjunk annyiban: 8 százalékkal is elégedettek lehetünk decemberben
– tette hozzá.
„Megmagyarázhatatlannak tartom, hogy három évvel a Covid megjelenése után még mindig vannak országok, köztük Magyarország, amelyek nem kapták meg a nekik járó támogatást. Lassan a program törlesztési szakaszba lép, így az a lehetetlen helyzet állhat elő, hogy Magyarország törleszt a felvett hitelekért, miközben még nem jutott hozzá sem a vissza nem térítendő támogatáshoz, sem a hitelrészhez” – hangsúlyozta az uniós források kapcsán.
A jövő évi büdzsében már az új programozási ciklus forrásai vannak betervezve. Varga Mihály azonban elmondta: nem lesz bajban a költségvetés, akkor sem, ha mégse jönnek meg ezek a pénzek, mivel idáig is előfinanszírozott a kormány. Részben emiatt is volt az idén januári 4,2 milliárd dollárnyi devizakötvény-kibocsátás is.
Természetesen normálisabb és jobb lenne, ha nem a piaci kamatokkal kellene devizakötvényeket vagy forintkötvényeket kibocsájtanunk, hanem beérkezne az a pénz, ami egyébként jár nekünk. Brüsszel hiányt növel, gazdasági kárt okoz ezáltal – fogalmazott.
Elmondta: a beruházási stop a gazdasági növekedés visszatérésével oldódhat, ha rendelkezésre állnak a szükséges források, akkor megvalósulhatnak a tervezett fejlesztések
Reálbér-növekedés és értékmegtartó nyugdíjak
A csok átalakítása egy ingatlanpiaci kényszerhelyzetből fakad, ugyanis azt látható, hogy a nagyvárosokban, a fővárosban és a megyei jogú városokban az ingatlanok árai sokkal jobban növekedtek az elmúlt években, mint a kistelepüléseken, ezért ott nagyobb érdemi segítséget a csok már nem jelent – mondta a támogatások változásával kapcsolatban.
Arra a kérdésre, hogy mit fog érezni egy átlagos állampolgár jövőre Magyarországon, tud-e majd egyről a kettőre lépni, a pénzügyminiszter elmondta:
„Mindenki azt fogja érzékelni, hogy gyógyulnak a pandémia, a háború, és a szankciók okozta sebek, a gazdaság folyamatosan visszatérhet arra a növekedési pályára, oda, ahol a pandémia előtt volt. Érezhető reálbér-növekedés lesz, a nyugdíjak az értéküket megtartják. Nyugdíjas honfitársainknak nem csak a nyugdíjak értékállóságát garantáljuk, hanem a nyugdíjprémium kifizetésével a reálértéken is igyekszünk pluszsegítséget adni. Ha jövőre négyszázalékos gazdasági növekedés lesz, akkor nyugdíjprémiumot is tudunk fizetni, ami pluszban hozzájárulhat a nyugdíjak növekedéséhez, erre tartalékot képeztünk a költségvetésben. A beruházási oldal erősödni fog, amit segíthet a csökkenő infláció, és az MNB által megkezdett lazítással a tovább mérséklődő kamatok. Összességében javuló gazdasági környezet segíti a családokat, a vállalkozásokat. Magyarország gazdasági kilátásai kedvezőek.”
Borítókép: Varga Mihály pénzügyminiszter (Fotó: AFP)
