Miközben az ellenzék, valamint a hozzájuk kötődő értelmiségi holdudvar a 2024-es költségvetés kapcsán aknákat és brutális megszorításokat emleget, valójában most tisztul a pálya, és jövőre már érezhetően bővülni fog a gazdaság is. De lássuk a medvét!
Kétségtelen, hogy akad kockázat a 2024-es költségvetésben, már csak azért is, mert a szomszédunkban háború dúl, a világgazdaság kibocsátása pedig továbbra is kényes témakör. Tudniillik Kína gazdasági növekedése látványosan lelassult, az Egyesült Államok pedig protekcionista gazdaságpolitikával gyakorlatilag kiszorítja az európai cégeket a tengerentúlról. Közben az Európai Unió gazdasága sem tért még magához, ráadásul az uniós források folyósításának elhalasztása tényleges kockázat. A felsorolt komponensek pedig jelentős tényezők, pontosabban „lehúzós tételek” a magyar gazdaság számára is.
Persze ha valakinek mindenről csak a megszorítás jut az eszébe, az pont az ellenzék, amelynek „alappártjai” anno alkalmazták is ezt a csodával felérő receptet. Utóbbi kis híján államcsődbe vitte Magyarországot. Aki esetleg már nem emlékszik rá, megértük azt a szégyent, hogy uniós tagállamként, pontosabban első uniós tagállamként az IMF–EU–Világbank gigakölcsönére voltunk rászorulva, melyet a Fidesz–KDNP-kormány fizetett vissza. Ne rágódjunk a múlton, miután a kedvező feltételek megvalósulása esetén jövőre akár négyszázalékos is lehet hazánkban a gazdasági bővülés, 380-as euróárfolyam mellett. Utóbbit azért pendítem meg, mert a pénzpiaci szereplők is hasonló kurzust várnak 2024-re; ilyenre eddig nem nagyon volt példa.
Ami a növekedést illeti, az elemzők átlagosan háromszázalékos gyarapodást várnak, amellyel „rosszabb esetben” is kiegyeznénk. Egyébként más makrogazdasági számok sem mutatnak túl feketén: a lakossági fogyasztást ugyanis bővítheti az infláció hat százalékra történő csökkenése, és a munkaerőpiac feszessége a recesszió ellenére is feszes, ezen a téren a problémát pont az okozza, hogy a gazdaság munkaerő-tartaléka kimerülőben van. Az említett növekedési ütem „tisztaságát” semmi sem fenyegeti: az átmenetileg elhalasztott állami beruházások miatt ugyanis a magánszektor fejlesztései adhatják a lendületet. Akárhogyan is alakul, a tervbe vett négyszázalékos növekedés kontinentális szempontból is tetszetős szám lehet.
Közben az átlagos halandó is tud előrelépni: az infláció jelentősen mérséklődik, és az előrejelzések alapján a versenyszférában várhatóan tizenegy, míg a költségvetési szférában kilencszázalékos béremelkedés jósolható, vagyis reálbér-növekedés lehet.
Ejtsünk néhány szót a makrogazdasági pálya további fontos részleteiről is. Javában zajlik az államháztartás egyensúlyának javítása, ami leginkább a költségvetési hiány alakulásán lesz tetten érhető. Jövőre GDP-arányosan csökkenhet három százalék alá ez a mutató, amely azt is jelenti, hogy a deficit mérséklődése, a gazdasági növekedés beindulása az adósságra is pozitív hatásokat gyakorol. Mostani tudásunk szerint az adósságráta 66,7 százalékra mérséklődhet, 2026-ra pedig elérheti az uniós, 60 százalék alatti kulcsszintet.
Summa summarum: a központi kiadásoknál érvényesül az a központi akarat, hogy erősödjön a honvédelem, megmaradjon a családok támogatása, a nyugdíjasok ellátása, valamint a közszolgáltatás egyes területein a dolgozók megbecsülése. Végezetül az egyensúlyi pályára lépés, a növekedés felpörgése, az infláció és a kamatok lehűtése odáig vezethet, hogy az euró bevezetéséhez szükséges maastrichti kritériumokat 2024 végére teljesítheti Magyarország.
Konkrétumokkal alátámasztva: a fogyasztói árindex februárban 25,4 százalékos volt, de 2024 nyarára három százalék körülire eshet, miközben az államadósság jóval 70 százalék alá csökken jövő év végére, az államháztartási hiány pedig 2,9 százalék körül alakulhat. Magyarország az egy főre jutó GDP alapján jelenleg az uniós rangsor alsó harmadának elején áll, megelőzi többek között Portugáliát és Szlovákiát, 2029-re viszont felléphet a középmezőnybe. A 2024-es központi költségvetés pont a felzárkózási pályát alapozza meg újból, amelyről sajnos a Covid okozta gazdasági sokk és az ukrajnai háború letérítette Magyarországot.
Ezt azért nem kellene egyből befeketíteni!
A szerző a Világgazdaság főszerkesztője
