Közben az átlagos halandó is tud előrelépni: az infláció jelentősen mérséklődik, és az előrejelzések alapján a versenyszférában várhatóan tizenegy, míg a költségvetési szférában kilencszázalékos béremelkedés jósolható, vagyis reálbér-növekedés lehet.
Ejtsünk néhány szót a makrogazdasági pálya további fontos részleteiről is. Javában zajlik az államháztartás egyensúlyának javítása, ami leginkább a költségvetési hiány alakulásán lesz tetten érhető. Jövőre GDP-arányosan csökkenhet három százalék alá ez a mutató, amely azt is jelenti, hogy a deficit mérséklődése, a gazdasági növekedés beindulása az adósságra is pozitív hatásokat gyakorol. Mostani tudásunk szerint az adósságráta 66,7 százalékra mérséklődhet, 2026-ra pedig elérheti az uniós, 60 százalék alatti kulcsszintet.
Summa summarum: a központi kiadásoknál érvényesül az a központi akarat, hogy erősödjön a honvédelem, megmaradjon a családok támogatása, a nyugdíjasok ellátása, valamint a közszolgáltatás egyes területein a dolgozók megbecsülése. Végezetül az egyensúlyi pályára lépés, a növekedés felpörgése, az infláció és a kamatok lehűtése odáig vezethet, hogy az euró bevezetéséhez szükséges maastrichti kritériumokat 2024 végére teljesítheti Magyarország.
Konkrétumokkal alátámasztva: a fogyasztói árindex februárban 25,4 százalékos volt, de 2024 nyarára három százalék körülire eshet, miközben az államadósság jóval 70 százalék alá csökken jövő év végére, az államháztartási hiány pedig 2,9 százalék körül alakulhat. Magyarország az egy főre jutó GDP alapján jelenleg az uniós rangsor alsó harmadának elején áll, megelőzi többek között Portugáliát és Szlovákiát, 2029-re viszont felléphet a középmezőnybe. A 2024-es központi költségvetés pont a felzárkózási pályát alapozza meg újból, amelyről sajnos a Covid okozta gazdasági sokk és az ukrajnai háború letérítette Magyarországot.
Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!