Jelentős gazdasági célokat tűzött ki maga elé a kormány. Le kell törni az inflációt, vissza kell állni a dinamikus növekedési pályára, mindezt úgy, hogy stabilizálódjon az államháztartás pénzügyi egyensúlya. Az elmúlt tizenhárom év döntő része a sikerektől volt hangos. A koronavírus-járvány, majd utána az orosz–ukrán háború megtörte a növekedés aranykorszakát. Mindezt tetézte a brüsszeli szankciós politika, amely elmélyítette az energiaválságot. A magyar gazdaság teljesítményéhez az elmúlt időszakban jelentősen járult hozzá a lakossági fogyasztás. Sok pénz áramlott a kiskereskedelembe és a szolgáltatói szektorba. Innen pedig a pénz visszafolyt a gazdaság vérkeringésébe és onnan az állami kasszába.
Tavaly a háztartások fogyasztási kiadása 6,5 százalékkal bővült. A kiskereskedelem összforgalma 5,3 százalékkal nőtt, a kedvező folyamatokat azonban lefékezte a szankciós infláció.
Ez már csak azért is gond, mert nagyon jó pozícióból indult az ország a következő esztendőkre. A kormány több olyan intézkedést hozott, melyek hozzájárultak a háztartások jövedelemének, ezen keresztül a fogyasztás számottevő bővüléséhez.
Ilyen volt a gyermekes családok személyi jövedelemadójának visszatérítése, a jelentős minimálbér-emelés, a közszféra béremelései, az egyes alapvető élelmiszerekre és az üzemanyagra vonatkozó hatósági ár bevezetése, a jelzáloghitelekre érvényes kamatstop, valamint a 13. havi nyugdíj kiutalása. A lakosság jövedelembiztonságát nagymértékben segítették az átlagfogyasztás szintjéig csökkentett rezsidíjak is. Mindezek mellett a szankciós inflációval a múlt év vége felé már az erőteljes bérdinamika sem tudott lépést tartani, így átmenetileg csökkent a fizetések vásárlóereje. Ez pedig fékezi a fogyasztási kiadásokat. Mindez tükröződik a kiskereskedelmi forgalom alakulásában is.
A kormány konvergenciaprogramja megjegyzi: „Az infláció, a hangsúlyossá váló óvatossági motívumok mellett a magas kamatkörnyezet is visszafogja a lakosság fogyasztási hajlandóságát.” A fogyasztási hitelek jelentősen drágultak az elmúlt negyedévek során, valamint a hitelfelvételi feltételek is szigorodtak.
Látni, hogy a mérséklődő infláció és a továbbra is két számjegyű bérnövekedés határozza meg a fogyasztási dinamikát. A múlt évi magas bázis okán, illetve a reálbérek átmeneti csökkenésének következtében az első fél évben mérséklődött a fogyasztás. A kormány ezek fényében úgy számol, hogy az idei év második felében – a dezinflációs folyamat felgyorsulásával – újra növekedésnek indul a kiskereskedelmi forgalom és a lakossági fogyasztás. Ezt erősítheti a megtakarítások felhasználása is. A háztartások pénzügyi vagyona a múlt évben is nőtt, melynek összege csaknem hetvenezermilliárd forintot ért el.
