Az infláció megugrásában több tényező együttesen játszott szerepet: a háború és a szankciók nyomán az energiaárak elszabadulása, az árfolyam gyengülése, a tavalyi súlyos aszályhelyzet, de a vállalatok agresszív árazása is befolyással volt rá – válaszolta megkeresésünkre Molnár Dániel, a Makronóm Intézet makrogazdasági elemzője. Mint mondta, az árfigyelő bevezetése, valamint a kötelező akciózás ez utóbbi tényező szerepét igyekszik ellensúlyozni.
Felhívta a figyelmet, jelentős probléma volt tavaly, hogy a kereskedelmi láncok között nem volt érdemi verseny,
a béremelkedés és a kormányzati transzferek következtében kialakult magas keresletet kihasználva a boltok nyugodtan emelhették áraikat, az nem járt a kereslet visszaesésével.
Idén fordult a helyzet, a reálbérek csökkenése nyomán visszaesett a kereslet is, amely fokozta a versenyt a kereskedelemben. Lényegében ezen versenynek adnak keretet a kormányzati intézkedések – tette hozzá az elemző. A kötelező akció következtében a termékek széles körében csökkennek az árak a megelőző hónaphoz képest, míg az árfigyelő használata erősíti a versenyt a láncok között, így pedig hozzájárul az árak csökkenéséhez. Az árak mérséklődésével pedig a fogyasztás emelkedik.
Molnár Dávid kiemelte azt is, hogy emellett támogatja a fogyasztás növekedését a Szép-kártya szabálymódosítása is, amely értelmében a munkáltatók további kétszázezer forint juttatást adhatnak munkavállalóiknak kedvezményes adózási és járulékszabályok mellett, amellyel a munkavállalók rendelkezésre álló jövedelme emelkedik.
Arról, hogy lehet-e egy számjegyű az infláció, az elemző elmondta: a kormányzati cél tavaly októberi bejelentéskor ezt még nehezen lehetett elképzelni, most viszont szinte minden szakértő egyetért ezzel, sőt, már annak is nagy az esélye, hogy ez december előtt bekövetkezik. Az infláció kapcsán fontosnak tartotta megjegyezni, hogy annak jelentős része még tavalyról húzódik át: a júniusi 20,1 százalékos infláció 75 százalékát még a 2022-es történések, például a rezsicsökkentés átalakítása vagy az élelmiszerek esetében az aszályhelyzet, illetve a forint árfolyamának gyengülése magyarázza, ezen hatások azonban a második félévben fokozatosan kifutnak.
Így pedig az infláció a második félévben gyorsuló ütemben csökkenhet, decemberben a szakember várakozása szerint 8,2 százalékos lehet az áremelkedési ütem.
Az élelmiszerekkel kapcsolatos inflációs aggodalmakra jól hatott és valóban hatásos eszköznek bizonyult az árfigyelő rendszer – fejtette ki Palóc André, a Századvég vezető elemzője. Hozzátette: immár „szabad szemmel” is látható, hogy az infláció jelentős csökkenő pályára állt. Az árfigyelőre visszatérve kiemelte, hogy alig néhány hét alatt több millió kattintás történt az oldalon, ami azt jelenti, hogy a vásárlók hasznosnak találják a fejlesztést. A szakértő úgy véli, ennek eredményeképpen a résztvevő boltokban átlagosan hat-hét százalékos csökkenés volt megfigyelhető. Felhívta a figyelmet arra is, hogy nem csak résztvevő boltoknál lettek alacsonyabb árak, hanem a nagyobb áruházláncoknál is. „Kialakult egy árverseny, melynek egyértelműen a vásárlók a nyertesei.”
A Szép-kártyával kapcsolatban elmondta, hogy itt a kormány már egy „ismerős” eszközrendszerhez nyúlt vissza, hiszen a Covid alatt is kiterjesztettek a keretet. Ez a bevált módszer most is nagyon hasznosnak bizonyul, jelen esetben két fontos dolog történt: kiterjesztették a Szép-kártyát hideg élelem vásárlására is, valamint megemelték az adható keretösszeget is a munkáltatók számára.
Borítókép: Illusztráció (Fotó: Bach Máté)
