A minisztérium közleménye szerint a tárcavezető a belga tulajdonosi hátterű Delaware beruházásának bejelentésén arról számolt be, hogy az információ-technológiai tanácsadással foglalkozó vállalat budapesti központja mellett Debrecenben is irodát nyit. A 2,7 milliárd forint értékű projektet az állam csaknem 600 millió forinttal támogatja, így hozzájárulva első körben hetven új munkahely létrehozásához.
Elmondta, ezen beruházás nyomán sok fiatal hosszú távú karrierlehetőséget kap, akik ezáltal a nemzetközi szintű szaktudásukat Magyarországon kamatoztathatják, ahol is egyre több olyan álláslehetőség van, amelyek fizetésben, presztízsben, a munka sokszínűségében, valamint technológiai fejlettségben is alternatívát tudnak kínálni a külföldre költözéssel szemben.
− A jól képzett, nyelveket beszélő, külföldön is könnyen munkát találó magyar fiatalok itthon tartásában ez az ágazat kifejezetten fontos szerepet játszik − mutatott rá.
Közölte, a Delaware kifejezetten magas hozzáadott értékű beruházásért jelentős nemzetközi verseny zajlott, a győzelem pedig jól mutatja hazánk versenyképességét.
− Ez a döntés is világosan mutatja, hogy a magas hozzáadott értéket képviselő, kifejezetten a szellemi kreativitásra irányuló beruházásoknak a vidék Magyarországán is igazán helyük van. Főleg az olyan helyeken, ahol az egyetem ezrével termeli ki a műveltebb emberfőket − vélekedett.
Szijjártó Péter leszögezte, hogy a koronavírus-világjárvány háttérbe szorította a személyes jelenlétet, rávilágított az egymástól fizikailag távol lévő pontok közötti beszállítói láncok sérülékenységére, és így jelentősen felértékelte a digitalizációt.
− Az egyik hatása a magunk mögött hagyott elég vad időszaknak, hogy a gazdasági folyamatoknak, s úgy általában a munkavégzésnek a nagy része − egyesek ízlése szerint, én is ehhez tartozom, túl nagy része − átkerült a digitális térbe, ahol a szervezetirányítás vagy a gazdasági folyamatok működtetése már nemcsak az egyéni képességeken, hanem a digitális megoldások minőségén is nagyban múlik –jelentette ki.
– Magyarországot a változások érzékenyen érintették, tekintettel arra, hogy az elmúlt évek nehézségei egybeértek időben azzal a folyamattal, amelyet itt úgy írunk le, mint a gazdaság dimenzióváltása, amikor a Made in Hungaryből egyre inkább az Invented in Hungary idejébe lépünk át
− mondta.
Kiemelte: az a nemzetgazdaság tud hosszú távon igazán sikeres lenni, amelyben a cégek működését, a termelést a legmodernebb digitális és informatikai megoldások segítik, amelyben az új vállalatirányítási rendszereket kidolgozzák és leggyorsabban alkalmazzák.
− Éppen ezért Magyarországnak az az alapvető nemzetgazdasági érdeke, hogy a lehető legtöbb, szoftverfejlesztéssel foglalkozó, üzleti alkalmazások kifejlesztésével foglalkozó beruházást idehozzuk – jelentette ki.
A miniszter közölte, hogy az ehhez szükséges feltételek biztosításának érdekében nagy erőfeszítéseket tettek, zajlik az 5G-hálózat fejlesztése, cél az internetelérés 90 százalékosra bővítése, továbbá Európa legalacsonyabb adói is segítik a munkavállalást a magas hozzáadott értéket előállító ágazatokban.
Tavaly húsz, kifejezetten magas hozzáadott értékű munkahelyeket teremtő beruházást támogatott az állam, amelyek nyomán összesen 2500 ilyen állás jön létre – tájékoztatott.
Hangsúlyozta, hogy a Brainhub rangsorában Magyarország az ötödik helyen áll az informatikai fejlesztők tudásának összehasonlításában, míg a lakosságszámát tekintve a 95. globálisan.
Kitért arra is, hogy az informatikai szolgáltatószektor ma 175 ezer embernek ad munkát, a szektor termelési értéke 2022-ben tízszázalékos növekedést követően meghaladta a 3600 milliárd forintot, és ezzel rekordot döntött, a lendület ráadásul minden jel szerint kitart az idén is.
