Bátor , Ákos 2024. február 27.
logo
A legkorszerűbb megoldások felhasználásával lehet előnyhöz jutni a gazdasági versenyben

Aranyat ér a digitális technológia

Kiss Gergely
2023.09.05. 04:50 2023.09.05. 09:11
Aranyat ér a digitális technológia

Megkerülhetetlenné vált a digitális technológia a gazdaságban. A 2030-ig szóló kormányzati stratégia célja, hogy hazánk digitális gazdasági és társadalmi fejlettsége a legjobban teljesítő tíz ország között legyen az unióban. Ehhez azonban még nagyon sokat kell előrelépni.

A digitális megoldások eredményes alkalmazása napjainkra a gazdasági versenyképesség alapfeltételévé vált. A koronavírus-járvány tovább erősítette a digitalizáció jelentőségét, a válság leküzdésének és a vállalkozási teljesítmény növelésének szükséglete fokozta a legkorszerűbb infokommunikációs technológiák iránti igényt. A végbement gazdasági változások kiindulási alapjául szolgáltak az Európai Unió 2030-ra meghirdetett digitális átalakulásának és az előttünk álló digitális évtizednek – emlékeztet a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) elemzése. Mindezek fényében érdemes áttekinteni, hogy állnak ezen a téren a hazai vállalkozások.

Az internetkapcsolat és a virtuális jelenlét ma már elengedhetetlen a cégek mindennapi működéséhez. A KSH adataiból kiderül, hogy tavaly a hazai vállalkozások 95 százaléka használt internetet, saját honlapja azonban csak a 65 százalékuknak volt. 

Ez utóbbi jelentősen elmarad az uniós átlagtól, sőt: a tagállamok rangsorában az egyik legkevesebb. Az érintett cégek 87 százaléka nyújtott termékeivel és szolgáltatásaival kapcsolatos információt a weboldalán, és 29 százalékuk tette lehetővé, hogy a honlapján keresztül meg lehessen vásárolni, illetve le lehessen foglalni azokat. Egy múlt évi felmérés szerint a hazai vállalkozások 21 százalékánál származott az árbevétel legalább egy százaléka elektronikus értékesítésből, míg az összes árbevétel húsz százaléka keletkezett elektronikus kereskedelem révén. Mindkét érték kevéssel meghaladta az uniós átlagot. A visegrádi országok közül Csehországban és Szlovákiában az összes árbevétel hazánkénál nagyobb hányada, harminc, illetve 23 százaléka folyt be elektronikus kereskedelmen keresztül, míg Lengyelországban a 17 százaléka.

A digitális átalakulás 2030-ra kitűzött uniós céljainak megvalósítását az úgynevezett DESI-mutató követi nyomon. Ez azt méri, hogy a digitális technológiák mennyire épültek be a vállalati tevékenységekbe. Ez alapján a hazai cégek digitális felkészültsége jelentősen elmarad az európai uniós átlagtól. A tavalyi jelentés szerint a tagállamok rangsorában a 25. helyet foglaltuk el. Kiderült az is, hogy ezen belül rendkívül alacsony a hazai vállalkozások digitális intenzitása és a fejlett technológiák elterjedtsége. Így például a mesterséges intelligenciára épülő technológiák valamelyikét mindössze 2,9 százalék használta 2021-ben, ez alig több mint az uniós átlag harmada. Ráadásul a jövőben is csak a cégek további 3,2 százaléka tervezi ezek alkalmazását. 
 

A statisztikai hivatal összegzése ugyanakkor megállapítja azt is, hogy egyes nemzetgazdasági ágakban ennél lényegesen elterjedtebb a mesterséges intelligencia igénybevétele. Így például az információ, kommunikáció területén a vállalkozások 21 százaléka, míg az energiaiparban 13 százaléka használ vagy tervez használni erre épülő technológiát.

Lemaradásunk ellenére az infokommunikációs szektor egyre hangsúlyosabb szerepet tölt be a nemzetgazdaságban. A többi között magában foglalja az elektronikai ipar jelentős részét, az információtechnológiai, híradástechnikai eszközök nagykereskedelmét, a szoftverkiadást, a távközlést és az információtechnológiai szolgáltatást. A szektorban 2021-ben 44 ezer vállalkozás működött, amely két és fél százalékkal haladta meg az egy évvel korábbit. Az infokommunikációs területen megvalósuló beruházások értékének évek óta tartó növekedése 2019-ben visszaesett, majd 2020-tól – az alacsony bázisnak köszönhetően – ismét emelkedésnek indult.

A 2022–2030-as időszakra szóló Nemzeti digitalizációs stratégia célkitűzései szerint hazánk digitális gazdasági és társadalmi fejlettsége a legjobban teljesítő tíz ország között lesz, ami a terület kiemelt kezelését teszi szükségessé – állapítja meg a hivatal elemzése.

 

Borítókép: Illusztráció (Fotó: MTI/Illyés Tibor)                                                                                                                                      
 

Hírlevél feliratkozás
Nem akar lemaradni a Magyar Nemzet cikkeiről? Adja meg a nevét és az e-mail címét, és mi naponta elküldjük Önnek legjobb írásainkat.