A digitális megoldások eredményes alkalmazása napjainkra a gazdasági versenyképesség alapfeltételévé vált. A koronavírus-járvány tovább erősítette a digitalizáció jelentőségét, a válság leküzdésének és a vállalkozási teljesítmény növelésének szükséglete fokozta a legkorszerűbb infokommunikációs technológiák iránti igényt. A végbement gazdasági változások kiindulási alapjául szolgáltak az Európai Unió 2030-ra meghirdetett digitális átalakulásának és az előttünk álló digitális évtizednek – emlékeztet a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) elemzése. Mindezek fényében érdemes áttekinteni, hogy állnak ezen a téren a hazai vállalkozások.
Az internetkapcsolat és a virtuális jelenlét ma már elengedhetetlen a cégek mindennapi működéséhez. A KSH adataiból kiderül, hogy tavaly a hazai vállalkozások 95 százaléka használt internetet, saját honlapja azonban csak a 65 százalékuknak volt.
Ez utóbbi jelentősen elmarad az uniós átlagtól, sőt: a tagállamok rangsorában az egyik legkevesebb. Az érintett cégek 87 százaléka nyújtott termékeivel és szolgáltatásaival kapcsolatos információt a weboldalán, és 29 százalékuk tette lehetővé, hogy a honlapján keresztül meg lehessen vásárolni, illetve le lehessen foglalni azokat. Egy múlt évi felmérés szerint a hazai vállalkozások 21 százalékánál származott az árbevétel legalább egy százaléka elektronikus értékesítésből, míg az összes árbevétel húsz százaléka keletkezett elektronikus kereskedelem révén. Mindkét érték kevéssel meghaladta az uniós átlagot. A visegrádi országok közül Csehországban és Szlovákiában az összes árbevétel hazánkénál nagyobb hányada, harminc, illetve 23 százaléka folyt be elektronikus kereskedelmen keresztül, míg Lengyelországban a 17 százaléka.
A digitális átalakulás 2030-ra kitűzött uniós céljainak megvalósítását az úgynevezett DESI-mutató követi nyomon. Ez azt méri, hogy a digitális technológiák mennyire épültek be a vállalati tevékenységekbe. Ez alapján a hazai cégek digitális felkészültsége jelentősen elmarad az európai uniós átlagtól. A tavalyi jelentés szerint a tagállamok rangsorában a 25. helyet foglaltuk el. Kiderült az is, hogy ezen belül rendkívül alacsony a hazai vállalkozások digitális intenzitása és a fejlett technológiák elterjedtsége. Így például a mesterséges intelligenciára épülő technológiák valamelyikét mindössze 2,9 százalék használta 2021-ben, ez alig több mint az uniós átlag harmada. Ráadásul a jövőben is csak a cégek további 3,2 százaléka tervezi ezek alkalmazását.
A statisztikai hivatal összegzése ugyanakkor megállapítja azt is, hogy egyes nemzetgazdasági ágakban ennél lényegesen elterjedtebb a mesterséges intelligencia igénybevétele. Így például az információ, kommunikáció területén a vállalkozások 21 százaléka, míg az energiaiparban 13 százaléka használ vagy tervez használni erre épülő technológiát.
