Ez a szektor adja a magyar gazdaság gerincét

Nagy Márton: Növelni kell az energiahatékonyságot, végre kell hajtani a digitalizációs fordulatot.

Átadták az Európai Vállalkozásfejlesztési Díjat Fotó: Soós Lajos

A miniszter szólt arról is, hogy az elmúlt évek gazdasági nehézségei folyamatos kihívás elé állították, egyben megedzették a szektort. Rámutatott arra, hogy a magyar vállalkozások töretlen fejlődést mutatnak, az Európai Bizottság 2022-es SME Performance Review előzetes adatai szerint a magyar kkv-k termelékenysége 0,7 százalékponttal megközelítette az uniós átlagot. A hatékonyságnövekedés mellett 2021-ben a technológia- és tudásintenzív kkv-k súlya is növekedett a magyar gazdaságban. Előrelépés történt 2022-ben a digitális gazdaság és társadalom fejlettségét mérő DESI-indexben, Magyarország pontszáma 43,8-ra emelkedett az előző évi 41,2-ről.

A tárcavezető szerint a magyar gazdaság növekedéséhez innovatív, kezdeményező, kockázattűrő vállalkozásokra, ezeket támogató szervezetekre, programokra van szükség. Példaként említette, hogy a Széchenyi-kártya-program jelentősen hozzájárul a gazdaság és a versenyképesség fejlesztéséhez, a Baross Gábor újraiparosítási hitelprogrammal együttesen több mint 1,2 százalékponttal járul hozzá a 2023-as GDP-növekedéshez. 

Megjegyezte: ezen programok nélkül Magyarországon recesszió lenne, ezek a hitelprogramok képesek a magyar gazdaságot még mindig – ha szerényen is – növekedési pályán tartani.

A Széchenyi-kártya max plusz programban az év elejétől 2023. június végéig megközelítően 26 ezer hitelkérelmet fogadtak be mintegy 1033 milliárd forint értékben, amelyből 430 milliárd forintot tesz ki a leszerződött hitelek állománya. A program termékeinek 51 százaléka a legsérülékenyebb csoporthoz, a mikrovállalkozásokhoz, míg 39 százaléka a kisvállalkozásokhoz, tíz százaléka a közepes vállalkozásokhoz jutott el.

– A kormányzati intézkedések és támogatások elengedhetetlenek a munkahelyek megvédéséhez, és hozzájárulnak ahhoz, hogy Magyarországon továbbra is rekordmagas, 4,7 millió felett legyen a munkában lévők és rekordalacsony maradjon a regisztrált álláskeresők száma. Magyarországon teljes foglalkoztatottság van, ezt szeretnék a jövőben is megtartani – jelentette ki Nagy Márton.

Felidézte, hogy az Európai Bizottság által alapított Európai Vállalkozásfejlesztési Díjat 2006-ban adták át először, Magyarország pedig minden évben részese volt a kezdeményezésnek, európai szinten is sikeres projektekkel indult a versenyben, az egyiket 2014-ben az európai zsűri fődíjjal ismerte el – írta az MTI.

Íme a nyertes projektek

Az Európai Vállalkozásfejlesztési Díj nemzeti versenyén a vállalkozói ismeretek növelése kategória nyertese lett Nyíregyháza Megyei Jogú Város Önkormányzata a Nyíregyházi Foglalkoztatási Paktum Helyi termék- és szolgáltatásfejlesztési tevékenysége című projekttel. A fenntartható átállás ösztönzése kategória győztese lett a Heves Megyei Kereskedelmi és Iparkamara az Infinity of handicraft/A kézművesség végtelen című projektje. Az idei évben első alkalommal hirdették meg a vállalkozás a társadalmi esélyegyenlőségért kategóriát, amelynek nyertese a Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara Bridge to Benefits Mastercourse for sustainable SMEs elnevezésű projektje lett. Az üzleti környezet fejlesztése és a vállalkozások külpiacra lépésének elősegítése elnevezésű kategória nyertese az IFKA Nonprofit Közhasznú Kft. VALI.HU – The personalised business information website című projekt. A vállalkozói kedv ösztönzése kategóriában a KAVOSZ Zrt. Széchenyi-kártya-programja lett a nyertes. Az Európai Vállalkozásfejlesztési Díj spanyolországi döntőjében a nemzeti nyertesek közül a KAVOSZ és az IFKA projektjei kapnak lehetőséget Magyarország képviseletére.

Borítókép:  Nagy Márton gazdaságfejlesztési miniszter beszédet mond az Európai Vállalkozásfejlesztési Díj nemzeti fordulójának átadásán a Gazdaságfejlesztési Minisztériumban 2023. július 3-án (Fotó: MTI/Soós Lajos)