– Több mint tíz évvel ezelőtt, 2010-ben még jóval tíz százalék fölött volt a munkanélküliségi ráta hazánkban, a Fidesz–KDNP győzelme után azonban az új kormány jelentős erőfeszítéséket tett a foglalkoztatás növeléséért, ennek köszönhetően mára a foglalkoztatás jelentősen bővült, a munkanélküliségi ráta 3,8 százalékra süllyedt – mondta Czomba Sándor, a Gazdaságfejlesztési Minisztérium államtitkára a Világgazdaság-állásbörze csütörtöki rendezvényén. Jelezte: napjainkban már 4,7 millióan dolgoznak hazánkban, ugyanakkor Magyarországon már nagyon kifeszített a munkaerő piac, egyre több területen komoly hiány van a szakképzett munkaerőből.
Az államtitkár emlékeztetett: átmeneti megoldásként hozták létre a közfoglalkoztatást, 2013 után azonban már dinamikusabb fejlődés indult a versenyszférában és megjelent nagyobb munkaerőigény. Az egymillió munkahely vállalása nagy kihívás volt, mégis teljesült, ma már csak 65-70 ezer közfoglalkoztatott dolgozik az országban.
Jelentős régiós különbség van a foglalkoztatásban, míg Győrben másfél százalékos a munkanélküliségi ráta, addig Szabolcs-Szatmár vármegyében még 9,5 százalék körül van, ezért várhatóan egyre több beruházást visznek majd az ország keleti részébe. – Az élénkülő munkaerő-kereslet miatt pontosan fel kell tárnunk, mekkora tartalék van az országban – mondta Czomba Sándor. Szerinte most mintegy háromszázezer főre lehet úgy tekinteni mint munkaerő-piaci tartalékra. Ők a harminc év alatti fiatalok, és a 65 év feletti nyugdíjasok közöttiek köre. Igaz, jelentősen javul a fiatalok munkaerőpiaci helyzete, ám még mindig tíz százalékkal marad el az unió átlagától.
Fotó: Világgazdaság/Kallus György
Az államtitkár utalt arra, hogy a kormány több száz milliárd forinttal segíti a képzést hazánkban. Augusztustól az állam elindítja a Vállalkozó Start II. programot, ebben 4,5 millió forint vissza nem térítendő támogatást kapnak a vállalkozások a foglalkoztatás erősítésére, ebből a cégek 12 hónapra hárommillió forintot használhatnak fel bérjellegű támogatásra.
Czomba Sándor beszélt arról is, hogy a magyar gazdaság exportorientált, a külső környezeti hatások igen intenzíven érintik az országot. A fizetések mellett kérdés a rugalmas munkaidő, illetve a távmunka lehetősége, ami a pandémia meghatározó jellegű következménye. Azok a hibrid megoldások, amelyek a munkaerőpiacon várhatók, erősen felértékelődnek a munkavállaló szempontjából.
– A munkaerő-mobilitás alacsony, ezért a munkahelyet kell oda vinni, ahol szükség van rá. Debrecen, Nyíregyháza és Miskolc környéke áll most fejlődés előtt, de a munkaerőpiac nem színtiszta matematika, számos tényező határozza meg. Az alkalmassá tétel múlik a mentális helyzeten és az átképzéseken is – emelte ki. Czomba Sándor végezetül hozzátette: távlati célkitűzés, hogy a foglalkoztatási ráta 2030 körül érje el a nyolcvanöt százalékot.
