Többféle mutató világított rá a magyar gazdaság állapotára az elmúlt időszakban. Kedvezőbb és kedvezőtlenebb értékeket is láttunk, ami azonban biztos: nem egyszerű kiküszöbölni az orosz–ukrán háború, az energiaválság és a brüsszeli szankciós politika visszaütő hatásait. A magyar kormány az idei évre az infláció letörését, míg a következő esztendőre a növekedés helyreállítását tűzte ki célul. Az előbbi érdekében több intézkedést is bevezetett a kormány. Ezek közül a kötelező akciózás és az online árfigyelő rendszer az élelmiszerek áremelkedését fékezi. A számok azt mutatják, hogy nem eredménytelenül. Az árfigyelő júliusi indulása óta a 62 termékkategóriából 54-ben átlagosan 6,8 százalékkal csökkentek az átlagárak.
A kormány most úgy ítéli meg a helyzetet, hogy a terv sikerül: az év végéig biztosan tíz százalék alá esik az infláció. A kérdés inkább az, hogy a gazdasági növekedés mikor kap erőre.
Varga Mihály a minap egy konferencián arról beszélt, hogy az infláció letörésével a következő hónapokban újra emelkedhetnek a reálbérek, a magyar gazdaság visszatér a növekedési pályára. Mire alapozza mindezt a pénzügyminiszter? A jelenlegi nehéz helyzetben mindenképpen pozitívum, hogy válságállónak bizonyul a munkaerőpiac. Továbbra is rekordszintű a foglalkoztatottság, míg a munkanélküliség szintje az egyik legkedvezőbb az Európai Unióban. Az infláció letörésével pedig a reálbérek ismét emelkedni fognak, ami helyreállítja a belső keresletet. Ez lökést ad a bővülésnek, ahogy azt erősítheti az unió legmagasabb beruházási rátája is.
A kormány a gazdasági visszaesés ellen is több intézkedést hozott, ide sorolhatók a kedvezményes, támogatott hiteleket nyújtó programok. Fontos, hogy a bankszektor is elősegítse a gazdasági teljesítmény erősítését. Nagy Márton gazdaságfejlesztési miniszter ezért egyeztetett a minap a Magyar Bankszövetség vezetőivel.
A tárcavezető jelezte: a kormány azt várja a pénzintézetektől, hogy nagyobb erőfeszítéseket tegyenek a hitelezés helyreállítására.
A Századvég Konjunktúrakutató csütörtökön ismertette a friss előrejelzését. Az elemzés emlékeztetett arra, hogy tavaly 4,6 százalékkal nőtt a gazdaság teljesítménye, az idei első két negyedév alapján azonban ebben az esztendőben nem várható bővülés. Az idén 0,3 százalékkal zsugorodhat a magyar gazdaság, 2024-ben és 2025-ben pedig visszafogott, 2,5 és 2,8 százalékos növekedés prognosztizálható.
