Ezermilliárdokat hoz az országnak a versenyelőnyünk

A globális minimumadó beépítése nem ronthatja a magyar adórendszer versenyképességét, a kormányzat fontosnak tartja az elmúlt években megszerzett előnyök megőrzését. Joggal, hiszen azok jelentősen hozzájárultak ahhoz, hogy kiemelkedő legyen az ország tőkevonzó képessége.

2023. 10. 21. 5:50
20230717 Szikszó Mesterséges intelligencia gyárt energiaitalt a Hell Energy szikszói üzemében. A gyártósoron világ első olyan energiaitala, amelyet teljes egészében az A.I. Artificial Intelligence, azaz Mesterséges Intelligencia fejlesztett a HELL ENERGY-vel. Az új íz minden elemét, szigorúan megválogatott összetevőit, designját és marketing eszközeit is az A.I. tervezte. Fotó: Vajda János VJ Észak-Magyarország EM Fotó: Vajda János
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

A kormány célja, hogy a magyar adórendszer továbbra is ösztönözze a befektetéseket és a fejlesztéseket. Ezt Varga Mihály többször is megerősítette az elmúlt hetekben. A pénzügyminiszter ennek kapcsán hívta fel a figyelmet arra, hogy e cél mentén alakítják ki a globális minimumadó hazai részletszabályait. Erről a tárcavezető a nemzetközi vállalatok vezetőivel is egyeztetett. Fontos, hogy a beruházások kedvezményben részesülhessenek, a Magyarországon megfizetett adók széles körét vegye figyelembe a szabályozás, és a hazánkban keletkező jövedelmek kizárólag itt adózzanak.

A kormány nem véletlenül kívánja megvédeni a magyar adórendszer versenyképességét. Ezen a téren jelentősen javultak hazánk pozíciói az elmúlt esztendőkben. A Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) tavalyi felmérése szerint a nemzetközi adóversenyképességi rangsorban hazánk a tizenharmadik helyet foglalja el a tagállamok körében. 

Olyan országokat előzünk meg, mint Ausztria, Szlovénia vagy az Egyesült Államok. Ez nemcsak papíron mutat jól, hanem a gyakorlatban is. Hazánknak kiemelkedő a tőkevonzó képessége, ami ezermilliárdokat jelent a nagyvállalati fejlesztések terén.

Az adórendszer versenyképességének erősítéséért számos jelentős intézkedést vezetett be a kormány a 2010 óta eltelt időszakban. Így például 2010–2014 között megvalósultak a legjelentősebb szerkezeti átalakítások, amelyek részeként a munkavállalásra ösztönző, családtámogató adórendszer jött létre. A feketegazdaság visszaszorításáért hozott lépések nyomán javult az adóbeszedés hatékonysága, míg a munkát és jövedelmeket terhelő elvonások mértéke jelentősen csökkent, valamint, olyan elemek épültek ki a rendszeren belül, amelyek elősegítik a gazdasági növekedést.

A kormány konvergenciaprogramjában olvasható összegzés külön felhívja a figyelmet arra, hogy a társasági adó esetében a fő cél a vállalkozások segítése, a beruházások ösztönzése. Ennek érdekében az adó kulcsa 2017 óta egységesen kilenc százalék, ami a legalacsonyabb mérték az Európai Unióban. 

A kisvállalati adó (kiva) is egyre népszerűbbé vált, miután az adónem kulcsa az elmúlt években fokozatosan csökkent. Így 2017-ben először 16 százalékról 14 százalékra, majd 2018-ban, 2020-ban, 2021-ben és 2022-ben további egy-egy százalékponttal. Mindezek eredményeként 2022. január 1-jétől tízszázalékos adómérték lépett hatályba, amely kedvezőbb adózási környezetet biztosít a kis- és középvállalkozások körének. Az adóalanyok száma több mint tizennégyszeresére nőtt 2016 óta, idén február végére meghaladta a 89 ezret.

A kisadózók tételes adójának (kata) bevételi értékhatára a korábbi 12 millió forintról 2022-ben 18 millió forintra emelkedett a mikrovállalkozások és egyéni vállalkozók adminisztrációjának további mérséklése érdekében. Ugyanakkor az adónemet a kormány szerint egyre többen használták olyanok is, akik nem tartoztak az eredeti célcsoportba, és sok esetben bújtatott foglalkoztatás valósult meg. Ezért olyan módosítás lépett életbe, amelynek következtében csak a termékeiket és szolgáltatásaikat kizárólag közvetlenül a fogyasztóknak értékesítő, főállású egyéni vállalkozók  adózhatnak a kata szabályrendszere szerint.

A fentieken túl számos ponton egyszerűsödött és kedvezőbbé vált az adórendszer az elmúlt időszakban. Tény azonban, hogy a koronavírus-járvány, az elhúzódó háború, valamint a szankciós válság gazdasági következményei nem múlnak el nyom nélkül. Így az elmúlt évek sikereinek védelme és a rezsitámogatás fenntartása szükségessé tette a költségvetési egyensúly javítását célzó adóintézkedések bevezetését. 

Ilyenek az átmeneti jellegű különadók, amelyek azokra az ágazatokra fókuszálnak, amelyek a piaci folyamatok hatására jelentős terven felüli profitot értek el.

 

Kötelező átültetés

Akkor keletkezik globális minimumadó-kötelezettség, amikor egy államban a multinacionális vállalat tényleges jövedelemadójának mértéke tizenöt százalék alatti. Itt azok a vállalatcsoportok érintettek, amelyek konszolidált bevétele 750 millió euró, azaz mintegy 280-300 milliárd forint feletti a megelőző négy évből legalább két évben. A Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet 2019-ben tűzte napirendre a globális társasági minimumadó bevezetését. Az erről szóló irányelvet az Európai Unió is elfogadta, így azt Magyarországnak is át kell ültetnie jogrendjébe 2024. január 1-jéig.

Borítókép: A fejlesztések ide csábításában fontos szerepet játszik az üzleti környezet (Fotó: Észak Magyarország/Vajda János)

A téma legfrissebb hírei

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Címoldalról ajánljuk

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.