1. Az árak elemzésekor nem elegendő csak az európai földgáztőzsdei nagykereskedelmi árakat figyelembe venni, mivel a földgáz nem csak ebből a forrásból érkezik Magyarországra. Jön például orosz gáz is.
2. A nem lakossági piacon is létezik fix árazási gyakorlat, tehát a felhasználói árakat nem szükségszerűen igazítják a tőzsdei árak havi ingadozásához.
3. Fix árazásnál a magyarországi földgáztárolói kapacitásokat is mindig figyelembe kell venni, amely tárolókat nem az épp aktuális tőzsdei árakon, hanem korábbi évi áron töltötték fel.
4. A nagykereskedelmi árak változásai nem mindig hatnak ki a kiskereskedelemi árakra Európában.
5. A kiskereskedelmi ár a gázmolekula árán túl egyéb elemet is tartamaz, így például a nagy- és a kiskereskedelemi árrést, a kockázati felárat, illetve az árfolyam-ingadozást.
6. A kiskereskedelmi ár meghatározásakor a kereskedők a leendő felhasználóhoz is igazítják, személyre szabják árazási gyakorlatukat. Vagyis nem mindegy, hogy egy óriáscég vagy egy háztartás vesz gázt.
Vagyis a GVH szerint Tóth Bertalan nem tudta igazolni, hogy az ő számítása helyes, s azt, hogy az MVM-é nem az.
A versenyhatóság arra is felhívta a portál figyelmét, hogy a GVH megállapította: bár elméletileg a versenypiacon több szolgáltató is rendelkezik kereskedési jogosultsággal, azonban e kereskedők az adott időszakban valószínűsíthetően nem éltek azzal a lehetőségükkel, hogy lakossági fogyasztókkal szerződhetnének le, vagyis a háztartásoknak ténylegesen nincs módjuk ügyleti döntést hozni arról, hogy mely szolgáltatótól vételezik a földgázt.
Tóth Bertalan a GVH végzése ellen a közlésétől számított nyolc napon belül közigazgatási pert indíthat.
Borítókép: Illusztráció (Fotó: MTI/Oláh Tibor)
Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!