Az infláció elleni harc frontjai

Több fronton kellett áttörést elérni ahhoz, hogy az egész világgazdaságban gondot okozó magas infláció ellen Magyarországon is sikeres küzdelmet lehessen folytatni. A harc nem volt hiá­bavaló; bemutatjuk a háttérben zajló folyamatokat.

2168079259 Fotó: Graffitimi

– Még nem zárult le az infláció elleni küzdelem – erről beszélt a davosi Világgazdasági Fórumon Gita Gopinath, a Nemzetközi Valutaalap (IMF) első helyettese. Szerinte ezért „kicsit korai” az a várakozása a pénzpiacoknak, hogy a világ vezető jegybankjai gyorsan csökkentsék a kamatokat. Erre az IMF szakértői valamikor az év második felében látnak inkább lehetőséget. Kandrács Csaba, a Magyar Nemzeti Bank alelnöke január elején arra hívta fel a figyelmet lapunk hasábjain, hogy az infláció visszaszorítását az idén is folytatni kell. Emlékeztetett arra, hogy minden olyan államban tartósan magas szinten maradt a mutató mértéke, amelyekben az adott nemzeti bank túl korán engedte el a szigorú monetáris kondíciókat. Ennek következtében azután újabb kamatemelési ciklus indítására kényszerültek. Kandrács Csaba egyúttal hangsúlyozta, hogy ez a kényszerpálya Magyarországon következetes monetáris szemlélettel minden körülmények között elkerülhető. Mindezekkel együtt pozitív fejlemény, hogy tavaly decemberre jelentősen megrogyott a fogyasztói árak emelkedése. Annak mértéke éves alapon 5,5 százalékra zuhant, amellyel jobb eredményt értünk el Ausztriánál, Lengyelországnál, Szlovákiánál, Romániánál és Csehországnál is. Érdemes áttekinteni, hogy mi minden vezetett ehhez.

A szankciós infláció mértéke másfél évig tartó emelkedés végén, 2023 január­jában tetőzött hazánkban. Akkor a fogyasztói árak átlagosan 25,7 százalékkal haladták meg az előző év azonos időszakában mért szintet. Ezt követően fokozatosan lassult az áremelkedés üteme, ami február és szeptember között összességében 2,7 százalék volt. Ez havonta átlagosan 0,4 százalékos emelkedést jelentett. 

Ez már jóval kisebb drágulási ütem volt, mint amit az infláció felfutásának időszakában (2021. augusztus és 2023. január között) láthattunk. Akkor ugyanis egyik hónapról a másikra még másfél százalékkal nőttek az árak. A kedvező folyamat hátterében több ok húzódik meg.

Fontos volt, hogy a termelői oldalon enyhült a költségnyomás. Így például az ipari termelői árak a 2022. októberi csúcs óta számottevően (2023 szep­temberéig összességében hat százalékkal) csökkentek. A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) felhívta a figyelmet az úgynevezett mezőgazdasági ráfordítási árakra is, amelyek mérséklődéséhez erőteljesen hozzájárult a műtrágyák, takarmányok, fűtőanyagok és az elektromos áram áresése is.
A forint árfolyamáról is szót kell ejteni. Az orosz–ukrán háború kitörésével jelentősen gyengült a hazai fizetőeszköz: a KSH összegzése szerint 2022. február–október között a havi középárfolyamokat tekintve az euróval szemben 17, az amerikai dollárral szemben 35 százalékkal értékelődött le. Ezt követően 2023 júniusáig mindkét devizával szemben számottevően erősödött a forint, és a tavalyi harmadik negyedévi gyengüléssel együtt is erősebb volt az egy évvel korábbinál. Ez az importárakon keresztül befolyásolta a termelői és a fogyasztói árakat is.

Látszanak az eredményei a több fronton zajló infláció elleni harcnak 

Nem feledkezhetünk meg arról sem, hogy a visszaeső keresletnek is árleszorító hatása volt. A csökkenő reálbérekkel és a magas kamatokkal összefüggésben a háztartások visszafogták a fogyasztásukat, amely a tavalyi első háromnegyed évben két százalékkal maradt el az egy évvel korábbi, magas bázistól. A kiskereskedelmi forgalom 2023. január–júniusa között tízedével maradt el az azt megelőző esztendő mutatójától.
A fent említett folyamatok mellett a kormány intézkedések sorát léptette életbe, ide tartoztak a többi között az ársapkák, majd bevezették az online árfigyelő rendszert és a kötelező akciózást. Az árfigyelő kedvező hatása, hogy erősíti a kiskereskedelem szereplői között a versenyt. Ez tetten érhető az élelmiszerek árváltozásaiban is. A decemberi, éves alapon mért 4,8 százalékos élelmiszer-áremelkedés több mint két éve nem volt ilyen alacsony. Az árfigyelő július 1-jei indulása óta a megfigyelt 62 termékkategória több mint nyolcvan százalékában csökkentek az átlagárak, átlagosan mintegy hat százalékkal. A családok védelmét szolgálja az a rendelkezés is, amely előírja az egymilliárd forint feletti árbevétellel rendelkező élelmiszer-kereskedőknek a figyelemfelhívó tájékoztatók kihelyezését. Ezt akkor kell megtenniük, ha egy termék kiszerelése csökkent.

Borítókép: A forint árfolyama az importárakon keresztül befolyásolja a fogyasztói árak alakulását (Fotó: Shutterstock)